Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 1. szám - A kir. Curia tehermentesítése

42 DF FODOR ÁRMIN hetnék a mai eljárásnál is, a házassági peres eljárás lényeges módosítása nélkül. A munkatöbblet, a mely a kir. ügyészségekre hárulna, alig jöhet figyelembe szemben azzal a felsőbíróságokra, és a felekre egyaránt nagy fontosságú eredménynyel, hogy a teljesen felesleges felterjesztések és felebbvitelek nagy száma elesnék. III. A kir. Curia munkaterhének csökkentésére egyik legfontosabb eszköz volna a tanácsok szervezetének módosítása, a tanácstagok számának leszállítása. Nézetem szerint a Curia hetes tanácsait át kellene alakítani ötös tanácsokká. Valahányszor ez az eszme nálunk felmerült, mindig erős ellenzésre talált. Fontos ok nélkül nem is volna tanácsos hozzá nyúlni ehhez az eszközhöz, de a helyzet olyan, hogy az eddig tapasztalt nagy ellenzés daczára is újból meg kell azt fontolni. A polgári ügyekben, különösen a vagyonjogi perekben, a mai állapot nem egy esetben visszás is. A járásbíróság előtt például a legnagyobb vagyoni érdekeket képviselő, értékhatárhoz nem kötött haszonbérleti perek folynak (1893: XVIII. t.-cz. 1. §. $. e—k) pont). Ezekben a perekben a Curia mint felülvizsgálati biróság öttagú tanácsban határoz. Viszont egy 201 forintos rendes birtok vagy örökösödési perben a Curiának héttagú tanácsban kell határoznia. A matematikai symmetria, hogy a háromtagú törvényszéki tanács felett az öttagú curiai tanács áll, az öttagú ítélőtáblai tanács felett álló curiai tanácsnak tehát hét tagból kell állani, csak nem komoly érv. Azt fogják mondani, hogy ez az értékhatárral járó visszásság. Igaz, hogy az értékhatárral egyes oly visszásságok járnak, a melyeket nem lehet kikerülni; ez azonban nem ilyen. Ha már a vagyonjogi pereket az első fokon meg kell osztani az érték szerint járásbíróság és törvényszék közt, legalább a Curián ne tegyünk különbséget az egyik és a másik vagyonjogi per közt. Nehezebb az elhatározás e módosításra a büntető ügyekben. Már fent jeleztem, hogy ezeket minden tekintetben fon-