Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 7. szám - Tanulmányok a büntetőjogi gyakorlat köréből. VII. Fejezet. A beszámítást kizáró vagy enyhítő okok. (76-94.§.) 27. r.

^44 BÍRÓI GYAKORLAT. c) Btkv. 278. §. (felbujtás) esetében: a beismerés és az önkéntes feljelentés szemben azzal, hogy a vádlott férjét saját édes atyjának meggyilkolására birta rá C. 1901. decz. 14.1 d) Btkv. 501. §. esetében: a felhevült állapot szemben a büntetett előélettel s az eredmény súlyos voltává', és mert az, hogy az eredmény a vádlott szándékát messze meghaladta, enyhítő körülményt nem képez. A testi sértést patakba lökés okozta. C. 1901. szept. 11.2 ej A btkv. 301. §. esetében: a büntetlen előélet és a nagyobb mérvű ittasság szemben azzal a súlyosító körülménynyel: hogy a vádlott minden előzetes szóváltás és indok nélkül a sértettet karóval fején bántalmazta C. 1901. jul. j.3 f) A btkv. 507. §-a esetében: a büntetlen előélet és beismerés, mint egyedüli enyhítő körülmények, mert az alsóbiróságilag felhozott egyéb körülmények az erős felindulás megállapítása által, mint ennek okai már egyszer figyelembe vétettek, s így kétszeresen nem érvényesíthetők; az elfogadott két enyhítő körülmény pedig csupán a btkv. 91. §-ára alkalmazására szolgálhat okul. C. 1901. márcz. 26.1 g) Btkv. 301. §-a esetében a kir. törvényszék a 92. $-nak alkalmazását a jó előéletre és az ittas állapotra alapitotta. A kir. ítélő tábla a jó előéletet mellőzte, mert vádlott testi sértésért már büntetve volt, de további nyomatékos enyh. körülményül vette, hogy vádlott a cselekmény elkövetését nem tagadta, s hogy a sértettet kárpótolni igyekezett. A Curia ezt a két körülményt nem fogadta el, mert a vádbeli cselekmény nem a vádlott beismerésével állapíttatott meg, s mert vádlott sértettnek arra az esetre ígért kártérítést, ha őt fel nem jelenti; a 92. §-t mellőzte, mert arra való tekintettel, hogy vádlott minden előzetes ok és szóváltás nélkül késsel támadta meg sértettet, s rajta 3 hónap alatt gyógyuló testi sértést okozott, s hogy vádlott hasonló cselekményért már büntetve volt, az ittas állapot önmagában csak a btkv. 91. igának alkalmazását indokolhatja C. 1901. febr. 5.2 h) Btkv. 422. §. 2. pontjába ütköző gyújtogatás esetében az alsóbíróság a 92. §-nak alkalmazását a következőkre alapitotta: vádlott büntetlen előélete; a chronikus alkoholizmus következtében előállott szellemi és erkölcsi elzülöttsége; ittas állapot, beismerés és az, hogy hat kiskorú gyermeke van. C. 1901. máj 29.8 csak a 91. § nak alkalmazását találta indokoltnak tekintettel a vádlott terhére megállapított azokra a súlyosító körülményekre, hogy nővérének tulajdonát és pedig éjjel gyújtotta fel, s hogy 500 frtnyi kárt okozott. i) Btkv. 278. §. (apagyilkosság) esetében, az e. b. a 92. §-t alkalmazta, «enyhítő körülményül vévén vádlott büntetlen előéletét, alacsony 1 U. o. jy. L - 2 U. o. 194. 1. — 3 u. o. 197. 1. — + U. o. 42. k. 104. I. — 5 U. o. 106. I. — 6 U. o. 260. I.