Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 7. szám - Tanulmányok a büntetőjogi gyakorlat köréből. VII. Fejezet. A beszámítást kizáró vagy enyhítő okok. (76-94.§.) 27. r.

BÍRÓI GYAKORLAT. tói; és tekintve végre azt, hogy az orozva támadás sem számitható be súlyosító körülménynek, mivel csak ekként támadhatta meg sikerrel az öreg ember a nála sokkal erősebb és rettegett fiatal D. K.AK C. 188$. decz. 12.1 q1) Szándékos emberölés — btkv. 279. §. — esetében «a sértett nö — vádlott volt ágyasának — részéről hosszú időn át szenvedett bántások, s vádlottnak kisebb fokú ittassága, mely az elhatározás szabadságát csökkenthétté" (C. 1884. márcz. 20.).3 r1) Cselédlopás esetében «vádlott beismerése, büntetlen előélete, fiatal kora, és a kár csekélysége* vezetett a 92. §-nak alkalmazására C. 1884. febr. 27.s s1) Hatóság elleni erőszak •— btkv. 168. — esetében a három vádlottra a 92. azért alkalmaztatott «mert a községi biró habár hivatalos eljárásban és hatósága körében járt el, de a fennálló szabályokat (az ítéletben közelebbről meghatározott irányban) megszegte, s ez által az erőszakos ellenállásra a bírónak szabályellenes eljárása adott alkalmat* C. 1884. ápril. 16.4 s\l) Lopás — 336. §. 3. pt. — esetében, a melyben vádlottak egy magtár feltörésével 26 frt értékű szalonnát, 3 darab sódart és két véka búzát loptak, C. 1883. decz. 4.5 annak kiemelése mellett, hogy a büntetlen előélet és miután vádlottak 24, illetve 25 évesek, a 92. §. alkalmazására szolgáló enyhitő körülményt nem képeznek, a 92. §. alkalmazását arra való tekintettel találta indokoltnak, «hogy vádlottak a cselekményt ittas állapotban követték el, hogy az általuk ellopott tárgyak élelmi czikket képeznek és hogy azok egy csekély értékű sódar kivételével természetben a károsulthoz visszakerültek"). t1) Könnyű testi sértés esetében C. 1884. jan. 11." a 92. § nak alkalmazását vádlottnak fiatal korával, feddetlen előéletével és azzal indokolta, hogy felhevült kedélyállapota ragadta a cselekmény elkövetésére. u1) Közokirathamisítás •— marhalevél meghamisítása — esetében C. 1883. decz. 5.7 helybenhagyása mellett a 92. §. arra való tekintettel alkalmaztatott, hogy vádlott jó előéletű, kár senkire sem háromlott, s hogy vádlott cselekménye inkább tudatlanságának tudható be. vl) Gyilkosság és családi állás elleni bűntett — 254. §. — esetében C. 1881. ápril. 9.8 a részletesebben indokolt «nyomorult állapot rendkivüliségére» tekintettel a 92. §-t alkalmazta. Az eset az volt, hogy vádlott harmadfél éves beteges leánykáját 1880 jun. 18-iki rendszeresen járt helyre kitette. Midőn pedig az e miatt ellene indított bűnvádi eljárás során sza1 U. o. n. k. ^72. I.; az elsőbiróság a leirt sanyargatásokban a btkv. 77. g-ban meghatározott ellenállhatlan erőt látta fennforogni, s ezen az alapon felmentő i'életet hozott. — 2 ü. o. 11. k. 1P.7. 1. — 3 U. o. 8. k. 175. 1. — 4 U. o. fi. k. 18;. I. — $ U. o. 7. k. 250. I. — 6 U. o. 7. k. 287. 1. — ' U. o. 7. k. 292. 1. — 8 ü. o. 2. k. 122 I.