Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 7. szám - Tanulmányok az angol magánjog köréből

5^4 Df WITTMANN ERNŐ kedést a nagy érdek egymagában nem is igazolhat, szükséges az is, hogy más eszköz az érdek kielégítésére rendelkezésre ne álljon. Az e kérdésre vonatkozó jogelvek az úgynevezett Semaynes case-ben vannak bővebben kifejtve (v. ö. Smith-féle gyűjtemény I. k. ioo. és köv. lapok) és a jelen összefüggésben csak azt kívánom még kiemelni, hogy a sheriff mindig saját veszélyére töri fel a? ajtót; mert ha kitűnik, hogy abban a hájban nincs meg a keresett tárgy vagy személy, ugy mint tresspasser kártérítésre köteles. Kártérítésre köteles saját személyében, mert hiszen csak ama ház ajtajának feltörésére lett feljogosítva, melyben a keresett személy vagy tárgy megtalálható és nem mentesiti őt a jóhiszeműség, sem a maxima dihgentia bizonyítása. Ebben az esetben tehát a bíróság a tényállást ugy fogalmazta mint a Tobbin v. Queen esetben - - itt is az igyekezet az volt, a hatalommal való visszaélést megállapitani. De nem mindig sikerül, az államhivatalnok tényét mint önhatalmút feltüntetni, ez okból gyakran az az érvelés kerül az indokolásba, melyet a Feather v. Queen esetben olvastunk. Mikor nem sikerül a hivatal tényét mint önhatalmút feltüntetni, a birák azt mondják: «If one British subject puts another to death or destroys his property by the express command of the King the command of the King is no protection to the person who executes-it unless it is in itself lawful» és Sir James Stephen e szabályához még hozzáfűzi azt is, hogy «and it is the duty of the proper courts of justice to deter mine whether it is lawful or not» 'Ha egv angol állampolgár a király határozott parancsából megöli a másikat vagy megsemmisiti mások tulajdonát, a király parancsa egymaga a cselekvő számára nem védelem, kivévén ha az eljárás törvényes volt és a rendes törvényszékek hatáskörébe tartozik annak meghatározása, vájjon törvényes volt-e vagy sem). Habár az itt tárgyalt jogtétel történetileg jogtechnikai okokra vezethető vissza — hatása az angol közélet alakulására mégis óriási volt.