Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 7. szám - Az Unio alkotmánya. 3. [r.]

DF LUKÁCS GYÖRGY jogszabályok valamelyike sérti-e a felsőbb rendű jogszabályok valamelyikét avagy nem, s ehhez képest, érvénytelen-e vagy nem : egyes felmerülő concrét esetekben a biróságok határozzák meg. A bíróságokat illeti meg tehát az alkotmányok és a törvények magyarázata. A biróságoknak ez a feladata nagyon fontos és nagyon nehéz. Fontosságát növeli az a körülmény, hogy az alkotmányok la szövetségé vagy az egyes államoké) csak igen nagy apparátussal módosithatók, a biró interpretatiója tehát mindenkép döntő erejű, mert még ha nem tekintenék is a törvényhozások a biró interpretatióját helyesnek, ezt az interpretatiót lerontó alkotmánymódositást meghozni alig legyőzhető nehézségekbe ütközik. A biróságok törvénymagyarázó feladata azért is különösen nehéz, mert az alkotmányok rövidek, szűkszavúak s csak az általánosságokat szabályozzák. Sok teoretikus és még több gyakorlati ismeret és nagy elmééi szükséges tehát e szűkszavú szabályozás helyes értelmezésének megállapítására a gazdagon felmerülő nagyszámú concrét esetekre nézve. Midőn az Unió alkotmánya készült, a különböző erejű jogforrások összeütközésének esetére intézményes szabályozás gyanánt felmerült az a terv is, hogy a szövetségi congressusnak adjanak vető jogot az államok törvényhozásával szemben, hogy ekkép az Unió congressusa akadályozhassa meg azt, hogy az egyes államok ne hozzanak a szövetségi jogszabályokba ütköző törvényeket. Ezt a tervet azonban elejtették, mert ez a szabályozás folytonos viszályok magvát rejtette volna magában. Az államok ugyanis féltékenyek a magok autonómiájára, tehát a szövetségi törvényhozásnak egyenes beleavatkozása az ő autonóm törvényhozásukba még akkor is animositással találkozott volna és annak még akkor is politikai irányzat tulajdoníttatott volna, ha ez a beleavatkozás helyesen alkalmaztatott volna, ha ezzel tényleg megakadályoztatott volna a szövetségi jog megsértése az állami jog által. Aztán gyakorta előfordulha-