Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1906 / 7. szám - Az Unio alkotmánya. 3. [r.]
AZ UNIÓ ALKOTMÁNYA. több képviselőt küld, mint a 34 kicsiny állam, a senatusban pedig ugyanaz a 10 nagy állam csak 20 senátorral (88 közül) van képviselve. De azért a képviselőház működésében semmi nyoma a részrehajlásnak a nagy államok javára, sem a senátus nem tolja előtérbe a kisebb államok érdekeit. A valódi különbség a két ház között abban áll, hogy a senátus kisebb testület lévén, benne a vitatkozási lehetőség sokkal fejlettebb, továbbá, hogy a senátusban általában nagyobb képzettségű férfiak ülnek. Hiba lenne azonban ebből arra következtetni, hogy a senátus rontja a képviselőházat, mert elvonja tőle a jobb erőket. Ugyanis a képviselőház működésének fogyatékossága nem annak a folyománya, mintha ott nem volna elég tehetség, hanem következménye a hibás rendszernek, nevezetesen a bizottsági rendszer sok fogyatékosságának, továbbá annak, hogy nincs a képviselőházban vezetőség. Ha tehát senkit el nem vonna a senátus a képviselőházból, akkor sem lenne a képviselőház működése eredményesebb, viszont nem lehet eltagadni a senatusnak azt az érdemét, hogy tagjainak képességeit kifejleszti. Semmi előny nem származnék abból, ha a két házat egybeolvasztanák, mert ez az egy kamara a képviselőház tulajdonságaival birna, nem pedig a senatuséival. A két ház között elég sürüen fordulnak elő összeütközések, azonban ezek rendszerint kiegyenlittetnek. Különösen a senátus foglalkozik előszeretettel a képviselőház pénzügyi javaslatainak módosításával. Konfliktusok esetén a házak 3 — 3 tagu egyeztető bizottságot küldenek ki, melyeknek rendszerint sikerül is kölcsönös engedékenységgel megoldási módot találni. Ha pedig a megegyezés nem sikerül, annak semmi más következménye nincs, mint hogy az az egy szóban forgó törvényjavaslat nem válik törvénynyé, azonban a két ház meg nem egyezése kormányválságra nem vezet, mert hiszen a kormány egyik házzal sem függ egybe, nem ugy mint az európai parlamentekben, a melyekben a kormány az alsóház tagjaiból alakul