Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 7. szám - Az Unio alkotmánya. 3. [r.]

AZ UNIÓ ALKOTMÁNYA. 48Q Különben a házban gyakran megtörténik, hogy szavazások előtt a ház tagjai nem igen vannak tájékozva, mikép éljenek szavazati jogukkal. Ilyenkor az ülés felfüggesztését szokás kérni, s a szünet alatt a pártok hirtelen zárt tanácskozást tartanak, ott álláspontot foglalnak s a párt tagjai a nyilt ülésben ez állásfoglalás szerint szavaznak. A congressus működése. I. A congressus tagjává való megválaszthatás helyileg korlátozva van, a mennyiben maga az alkotmány megállapítja, hogy senátorrá mindenki csak abban az államban választható meg, a melyben lakik. A képviselőválasztást illetőleg pedig legtöbb államban állami törvény mondja ki, a mely államban pedig nincs ilyen törvény, ott a szokás állapította meg, hogy congressusi képviselővé csak olyan egyént választhatnak, a ki az illető választókerületben lakik. Ez alól csak több választókerületre osztott nagy városokban van kivétel, a hol a város lakosa a városnak nemcsak abban a választókerületében választható meg, a melyben lakik, hanem többi kerületeiben is. A választhatóságnak helyhez kötöttsége leszállitja a képviselőház niveauját, mert a képviselőségre legalkalmasabb egyének nincsenek arányosan elosztva az Unió területén, ugy hogy egyes választó kerületekben egyáltalában nincs kellően minősitett egyén, másokban pedig nagy számmal vannak ilyenek, mig tehát egyes tehetségekben szegény kerületek ipso facto gyönge képviselőket küldenek, másfelől a sok képzett emberrel rendelkező kerületek parlagon hagyják a rendelkezésre álló túlerőt. Az Unióban azonban a helyi kötelékek igen erősek, másfelől a képviselőséget nem olyan meg. bizatásnak tekintik, a melyet csak kiváló egyéneknek kell juttatni, hanem a melyben a republikánus egyenlőség elve szerint felváltva mennél többeket kell részesiteni. Éppen e most emiitett felfogásnak aztán az is a következménye, hogy a mandátum többszörös elnyerése igen nehéz dolog. A senatorokat