Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 1. szám - A kir. Curia tehermentesítése

34 Dr FODOR ÁRMIN kélynek bizonyult, legújabban (az 190 c; évi június -5-én kelt törvénynyel) inkább nyúltak ahhoz a sok oldalról megtámadott és méltán aggályos rendszabályhoz, hogy a legfelsőbb bíróság hatás-1 körét megállapító értékhatárt polgári peres ügyekben 1500 márkáról 2500 márkára emelték, semhogy a bírák számát szaporítsák.* Nálunk is a létszám emelését végső eszköznek tartom, a melyhez csak akkor volna szabad nyúlni, ha minden más eszköz hatálytalannak mutatkozik. Kizártnak kell lenni továbbá minden oly eszköz igénybevételének, a mely a legfelsőbb bíróság munkaterhének csökkenését csak az anyagi igazság korlátozásával a felek kárára akarná elérni. A kérdés tehát az, hogy ezeken kivül lehet-e oly rendelkezéseket találni, a melyekkel a bajon segíteni lehet, és melyek azok? Nézetem szerint vannak ily eszközök. Ezek egyrészt egyes ügyeknek a Curiától való elvonásában, másrészt a tanácsok szervezetének módosításában találhatók. I. A kir. Curiától elvonhatok volnának egyes ügyek, hatásköri módosítások utján, olykép, hogy a harmadfokú bíráskodást a kir. Curia helyett a kir. ítélőtábla gyakorolná. 1. A sommás eljárásról szóló 1893 : XVIII. t.-cz. 1. §-ának 2. és 3. pontja a Inrtoklnrósagi, telekkönyvi és örökösödési pereket 400 korona értékhatárig utalja a járásbíróság hatáskörébe. Mindezek a perek tehát 400 korona értékhatáron felül a rendes eljárásra és a törvényszék, illetőleg a telekkönyvi hatóság hatáskörébe tartoznak, másodfokban a kir. ítélőtáblához és harmadfokban a kir. Curiához kerülnek minden korlátozás nélkül. Ezt az értékhatárt minden veszély nélkül 1000 koronára lehetne felemelni, a mi által ezek a perek 1000 korona értékig a járásbíróság hatáskörébe jutván, utolsó fokon a kir. itélő tábla volna a felülvizsgálati bíróság. * A polgári ügyekben ez meghozta a segítséget. Azonban a büntető ügyekben ujabban a torlódás következtében egy uj büntetőtanács felállítása elkerülhetetlennek mutatkozott.