Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 5. szám - Az Unio alkotmánya. 1. [r.]

D? LUKÁCS GYÖRGY elnökben megkívántatnak, hanem inkább keresik azt a férfiút, a ki a tömegekre tud hatni, a ki jó jelölt, a kivel a párt legkönnyebben győzhet. Innen van aztán, hogy az elnökök sorában többnyire középszerűséget találunk s ritkán kiváló nagy kapacitásokat. Az ujabb elnökök közül csak Lincoln és Grant sorolhatók a nagy egyéniségek közé. A kabinet. Az amerikai elnök a végrehajtó hatalom feje. A végrehajtó hatalom a mi minisztériumainknak megfelelő osztályokban (department) működik, melynek élén állanak az egyes osztálytitkárok, azaz miniszterek (secretary of department). Most nyolczan vannak a miniszterek és pedig: az államtitkár, azaz külügyminiszrer (secretary of state), a kincstárnok, azaz pénzügyminiszter (secr. of the Treasury), a hadügyminiszter (secr. of War), a főügyész, azaz igazságügyminiszter (Attorney-General), valamennyi szervezve 1789-ben, továbbá a tengerészeti miniszter (secr, of the Navy) 1798-ban, a főpóstamester (Postmaster General) 1829-ben, a belügyminiszter (Secr. of the Interior) 1849-ben, végül a földmivelésügyi miniszter (Secr. of Agriculture) 1888-ban szervezve. A miniszterek fizetése 8000 dollár (40000 korona). Valamenynyit az elnök nevezi ki a senatus jóváhagyásával, a mit a senatus a gyakorlatban soha sem tagad meg. A minisztereket az elnök bármikor felmentheti. A miniszterek a parlamentnek nem tagjai, mert az alkotmány szerint senki, a ki közhivatalt visel, nem lehet tagja a congressus egyik házának sem, a mig hivatala tart. Ezzel a megszoritással ki akarták zárni az alkotmány készítői egyfelől azt, hogy az elnök lekötelezze magának a congressus egyes tagjait azáltal, hogy őket hivatalokba helyezi, másfelől azt, hogy az elnök miniszterei által befolyásolhassa, esetleg korrumpálja a nép képviselőit. Az elnök a mint székét elfoglalja, rendszerint egészen uj kabinetet alakit. Nem egyszer olyan egyéneket is nevez ki az