Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1906 / 1. szám - A jogi személy magyarázata. 1. [r.]
20 D? SCHWARZ GUSZTÁV ruházati, stb. vagyona, hanem csak egy vagyona van, a mely jogszerint az ő «bárminemű szükségletei" czéljára szolgál. E körön belül az egyes ember tényleg bármi számú külön czélokat tűzhet ki magának, a miket tényleg külön-külön vagyon darabokkal dotálhat: jogilag e külön czélok nem önálló vagyonczélok. Melyek hát azok a czélok, a miket a jog önálló vagyonközpontokul elismer? Ez merőben tételes kérdés. Hely és idő szerint a czélok változnak a tételes jogokban. Volt idő, a midőn az egyes ember szükségleteit sem ismerték el ily vagyonközpontnak, hanem a családnak mint egésznek szükségletei alkották ez a czélegységet. Ez igy van minden primitiv jogban és nagy kulturhaiadás az, a midőn a családi érdek mellett vagy helyett az egyéni érdek vivja ki a maga jogát. És ekkor is évezredeken keresztül nem a; egyén in abstracto az, kinek szükségleteit ily vagyonközpontnak ismerik el, hanem csak bizonyos korú, osztályú, nemzeti egyének szükségletei: igy vivja ki csak lassan-lassan a patrícius mellett a maga magánjogi teljes jogalanyiságát a plebejus, a római mellett a latinus, az itáliai, majd a római orbis terrarum minden lakosa, — de meg marad az tagadva mindvégig a rabszolgától, a külfölditől. Es hasonlóan ki lehetne mutatni, hogy nincs egyetlen, ma és minálunk elismert vagyonczél olyan, a melyet mindig és mindenütt elismertek volna. A kérdés mindig azon fordul, hogy egy nép és egy kor mekkora fontosságot tulajdonit egy-egy czélnak a társadalmi életben. Egyiptomban a szent apis szükségleteit magasabbra taksálták, mint az ötödik kasztbeli disznópásztorét; még Justinianus idejében is jogi kerülő utakhoz kellett folyamodni, hogy a jótékony alapítvány czélját elismerjék; a politikai magánegyesületek czéljait még a német uj codex is sanda szemmel nézi és csak feltételesen adja meg neki a jogalanyiságot; és érvényes-e a papagály vagy az öleb javára rendelt alapítvány? napjaink juristái közt is vitás. Csak bizonyos czélok azok, melyeket a tételes jog egy-egy önálló vagyon központjává tesz. E czélokat egyenként vagy maga az objectiv jog tűzi ki (tör-