Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 5. szám - Az Unio alkotmánya. 1. [r.]

DE LUKÁCS GYÖRGY krata párti Tildenre pedig ugyancsak 17 állam elnökválasz­tóinak 184 szavazata esett. A hátralevő 4 állam szavazatai két­ség alá jöttek. Ugyanis mind a 4 államban két-két elnök­választó csoport magának vindikálta a törvényesen történt meg­választást. Ennek a 4 államnak összesen 22 elnökválasztója volt, tehát összesen 22 szavazat illette. No már most, ha a 4 állam­ban a republikánus párt által megválasztott elnökválasztók ismer­tetnek el törvényes választóknak, akkor a republikánus párti elnökjelöltre szavazók száma 185-re emelkedik s igy 1 szava­zattöbbséggel ő győz; ha ellenben a demokrata párt által megválasztottak ismertetnek el törvényes elnökválasztóknak, akkor a demokrata párti elnökjelölt győz 43 szavazat többség­gel. Akkoriban a senatusban a republikánus, a képviselőház­ban pedig a demokrata párt volt többségben, világos volt tehát, hogy a két ház egymással ellenkező irányban döntötte volna el a kérdést. Minthogy pedig egyik ház nem majorizálhatja a másikat, speciális eldöntési módról kellett gondoskodni. Tehát alkottak egy bizottságot, melybe a senatus, a képviselőház és a legfelsőbb biróság 5 — 5 tagot volt küldendő. A senatus kül­dött 3 republikánus és 2 demokrata párti senatort, a kép­viselőház 3 demokrata és 2 republikánus párti képviselőt. Kül­detett 2 republikánus és 2 demokrata párti biró, a kiknek kellett választani egy ötödik birót. Ez az ötödik biró republi­kánus párti volt, ő döntötte el az ütközetet. A bizottság 1 szó­többséggel a republikánus párti elnökválasztókat ismerte el törvényesen megválasztottaknak s igy a republikánus elnökjelölt lett az elnök egy szótöbbséggel. Az alkotmány ilyen hézagai nagy veszedelmeket vonhatnak maguk után, mert az elnökválasztás a szenvedélyeket a vég­letekig felizgatja. Épen ezért 1887-ben törvényt hozott a con­gressus, mely szerint minden állam maga szervez bíróságot arra, hogy ez kétség esetében eldöntse, hogy mely elnökválasztói szavazatok törvényesek. Ha valamelyik állam nem gondosko­dik ilyen bíróságról, akkor a felmerülő kételyt a congressus

Next

/
Thumbnails
Contents