Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1906 / 2. szám - A jogi személy magyarázata. 2. [r.]
A JOGI SZEMÉLY MAGYARÁZATA. 95 nem iehet. Csakhogy valójában a csőd nem a közadós személyének valamely állapotát, hanem egy vagyon bizonyos megváltozott czélrendeltetését jelenti. A szabály nem ugy szól, hogy: ahány személy, annyi csőd, hanem: ahány vagyon, annyi csőd. Es minthogy egy embernek többféle vagyona és több embernek közös vagyona is lehet, egyfelől lehetséges, hogy A.-nak nem általános, hanem csak egy bizonyos külön vagyona van csődben (különcsőd, Sonderconcurs), másfelől, hogy több embernek közös vagyona van csődben. Példa a kereskedelmi társaságok csődje, vagy a hagyatéki csőd olyankor, a mikor a hagyaték örököstársaké. Az emiitett balfelfogás persze ez esetekben is levonta a maga tévedéséből a következményt : minthogy szerinte a csőd csak személy ellen, még pedig egy csőd egy személy ellen nyitható: menten ott volt a jogi személy segédeszköze, hogy a mondott példák esetében is az elvet megmenthesse. Csőd nyitható az örököstársak közös öröksége ellen? Hát akkor a kereskedelmi társaság, a hagyaték: jogi személy! így üti nyélbe az egyik tévfogalom a másikat. Valóságban a csőd nem a «közadós» ellen nyittatik, hanem a vagyon ellen, és ha egy vagyon többeké, ez a csődnyitásnak nem akadálya. Az iméntiekkel rokon az a vita, mely különösen a franczia jurisprudentiában kering,* vajon semmis kereskedelmi társaság ellen lehet-e csődöt nyitni ? A semmis részvénytársaság — azt mondják - - nem jogalany, ily esetben tehát nincs is, ki ellen nyitni a csődöt. Ám a kérdés valójában nem a jogalany kérdése. A kérdés csak az, vajon van-e a semmis részvénytársaság esetében is vagyon, a melynek terhére adósságok fennállanak. Pedig ilyet elismernek azok is, kik a semmis társaság személyiségét tagadják; csődnyitásra pedig egyéb nem kell. Hasonló kérdés járta a német jogirodalomban a legújabb időkig a «nem jogképes egyesületek*) csődje tekintetében és * Kohler, Lehrbuch des Concursrechts § 15.