Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 2. szám - A jogi személy magyarázata. 2. [r.]

A JOGI SZEMÉLY MAGYARÁZATA. 87 azelőtt? És midőn az ember egy élet Küzdelme után, a melyben arra tanitották, hogy a maga előnyét a kötelességért, vagyonát a becsületért, a jelen élvezetét a jövő elismeréseért feláldozza, egyebet se visz magával a sirba a becsületes nevénél, akkor búcsúztatóul azt mondjuk-e neki: te nem vagy többé «jogalany», tehát nincs is becsületed? A törvénynek nagyon kétségtelenül kellene ezt kimondania, hogy elhigyjem és ekkor is azt mondanám: rossz törvény, mely nem értette az idő szavát. A mi büntetőtörvényünk erre nem kényszerit. Hogy az indítvány jogát bizonyos közelálló családtagoknak adja, nem bizonyitja, hogy ők a sértettek, nem bizonyitja, hogy a jog, melyet e §. véd, az ő joguk. A jog az örökösökre, a rokonokra vagy bizonyos különösen közelálló családtagokra bizza az elhunyt bizonyos, személyiségi jogainak érvényesítését, de nem «mint olyanokra", hanem mint az elhunyt érdekképviselőire. Ezért egyéb személyiségi jogai: a képmás, a levélpublikálás, a hátrahagyott iratok közzétételének jogát is ők gyakorolják. De csak mint törvényes képviselők: mert ha az elhunyt pl. végrendeleti végrehajtót nevezett ki, a kit e jogok gyakorlásával megbízott, akkor az örökösök ebbe többé bele nem szólhatnak; a képmás, levél, hátrahagyott iratok rendezése, kiválasztása, kiadása a kinevezett végrehajtó dolga. Mig az eddig tárgyalt jogok az embert túlélő állandó érdekeit szolgálják; egy múló érdek is van még, mely az elhunyt életéből veszi magát és melynek kielégítésére a jog az ő hátrahagyott vagyonát összetartja: a hitelezők kielégítése. A halál az élet nagy liquidatiója jogi tekintetben is; e felszámolás érdeke az, a mi a hátrahagyott vagyont mint «hagyatékot" összetartja. De a felszámolás csak átmeneti czélja a hátrahagyott vagyonnak. A jog az élőké: a felszámolás érdeke mögött már ott várnak az örökös általános érdekei, a melyeket szolgáló általános vagyonba bele fog olvadni mindaz, a mi a felszámolás után megmarad. A hagyatékról mint transitorius czélu különvagyonról ezért más összefüggésben alább külön szólunk.