Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 1. szám - Az uj osztrák törvényjavaslatok

KÜLFÖLDI JOGÉLET. 79 munkálatának (a hiányokat feltüntető memorandumnak) beterjesztése és a munkások aggkor és rokkantság elleni biztosítását tárgyazó előkészítés alatt álló javaslat alapelveinek bemutatása. November 21-én tényleg négy törvényjavaslat nyújtatott be, melyeket az alábbiakban ismertetünk : I. A korlátolt felelősségű társaságokról s^óló törvényjavaslat az 1892. évi német birodalmi törvény mintájára készült s a kereskedelmi körök régóta nyilvánított óhaját kívánja kielégíteni. A javaslat czélja : hogy a korlátlan felelősség kizárásával alakuló kapitalisztikus czélu társaságoknak eddigi egyetlen formája •— a részvénytársaság — mellé másik társasági forma léphessen, melynél a tagok a társaság vállalatéhoz belsőbb viszonyba lépnek s ez által az alakulást nehézkessé tevő állami engedélyezési kényszert s a működést nyűgöző állami felügyelelet nélkülözhetővé teszik. Ehhez képest a társaság közjegyzői okiratba foglalt társasági szerződés utján alapítható, melynek csupán a társaság czégét és székhelyét, a vállalat tárgyát, az alaptőke magasságát és az egyes tag törzsbetétét kell tartalmaznia. Az alaptőke minimális összege 20.000 korona ; a törzsbetét minimális összege 500 korona (vasúti társaságoknál 200 korona). Másrészt az alaptőke «jegyzése» helyt nem foglalhat. A társasági részesedés bemutatóra szóló, vagy hátirattal átruházható papir birtokában (mint a részvény-társaságnál) meg nem testesíthető. Az üzletrészek átruházhatók ugyan, de csak közjegyzői okirattal. A könyvek és iratok megtekintését illetőleg a tagoknak a betéti társaság kültagjait illető jogkör biztosíttatik, kivéve, ha felügyelő-bizottság alakittatik. Ilyennek alakítását a javaslat, ha az alaptőke ^00.000 koronát s a tagok száma 20-at meghalad, kötelezőleg irja elő. A társasági szerződésben a törzsbetéten felüli utólagos befizetések kötelezettsége is megállapítható. Egyebekben a tagok a törzsbetéten felül csak annyiban felelősek, a mennyiben a társaságok behajthatatlan törzsbetétfizetéseikért és jogellenesen felvett jutalékaikért egyetemleges felelősségééi terheltetnek. A javaslat fennálló részvénytársaságoknak, ez uj társasági formába való átváltoztathatásáról is rendelkezik. A korlátlan felelősségű társaságok alakulását a javaslat adó- és illetékkedvezményekkel is előmozditani igyekszik. II. Törvényjavaslat a hitelezők egybehii'ásárói (Vor Konkurs.) A javaslat a csődön kivüli egyezség szabályozását intentionálja. Az osztrák 18 5 9. évi csődegyességi eljárás tartalmazott hasonló czélzatú szabáyozást, ezt azonban a csődtörvény, mely az eljárást kereskedelmi csődben, a csődnyitás utánra helyezte át (mint a csőd megszűnését eredményező kényszeregyezséget) — hatályon kivül helyezte.