Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 10. szám - Tanulmányok az angol magánjog köréből. 4. r.

KÜLFÖLD! JOGÉLET. 807 ban az «Undue influence-ből «dol» lett és nem «violence», mert mig a violencet a Code élesen kürvonalozza 5—6. §-ában, a «dol»-t csak egy szakaszban igen általános kifejezésekkel irja körül. Jövő jogunkban, ha a tervezetből törvény lesz, az Undue influence-ből uzsora lesz, mert a 957. §. általános szavai alá subsummálhatók el a legkényelmesebben az Undue influence tényálladékának ismérvei, sőt merem állítani azt, hogy a Tervezet 957. §-ában (uzsora) foglaltatik az Undue influence egész tana. Az itt felemlített különbség jellemzi a legjobban a különbséget az angol és a continentalis biró jogfejlesztése között. Az angol biró az uj kor szükségletét ugy elégitette ki, hogy a régi elvet, mely szerint a tévesztés a szerződés megtagadására ad jogot, kiterjesztette nyíltan az illetlen befolyás eseteire, és eme kiterjesztő ítéleteiből megalkotta az Undue influence tanát, a continentalis biró pedig kötve lévén a római definitióhoz, nem járhatott ily nyíltan el és kénytelen az uj fajt a csalások tényálladékát valamely régi jogtételhez bujtatni. Számos példát hoztam fel eme tanulmányom során az angol magánjog jellemzésére és mind e példákkal csak az volt czélom, hogy kimutassam, hogy mily nagy szabadsága van az angol bírónak a jog alkalmazásánál. Láttuk azt, hogy a míg a continentalis jogok minden igyekezete arra irányul, lehetőleg prácis jogszabályokat felállítani, addig az angol jog irtózik a deflnitióktól, irtózik a szabatos jogszabályoktól. Irtózik pedig az okból, mert minden szabatos jogtétel megköti a biró kezét, minden szabatos rendelkezés megnehezíti a bírónak azt a munkáját, mely arra irányul, hogy összhang létesüljön a cultura uj eredményei és a mult joga között és kedvelik az angolok azokat a nagy, és tág értelmű jogtételeket, melyeknek tartalmát a biró koronként az erkölcsi és gazdasági felfogás módosulásával más- és másképen határozza meg. Láttuk azt is, hogy az angol jogász jogát nem tekinti befejezett egésznek — a törvényhozó minden nyilatkozatáról nem állítja és nem hiszi, hogy az örök időre szól és nem hiszi azt, hogy a törvényhozó megtiltotta neki a törvényben elrejtett eszméknek a törvény keretein tul való érvényesítését, — hanem ellenkezőleg az angol közfelfogás elismeri, hogy a biró jogot alkot és csak azt követeli meg a bírótól, hogy jogalkotásában alapul fogadja el azokat az elveket, melyeket a törvényhozó és a szokásjog bevett és elfogadott. A biró fejleszti tovább a törvényhozás alkotásait, a törvényhozó pedig gyakorta a bíróság alkotta jogot codifikálja. Az angol birót jogalkotásra képessé teszi egy hosszú ügyvédi tevékenység minden tapasztalata, mely megelőzi birói hivataloskodását és eme működését elősegíti az angol jogtudomány, mely nem dogmatizál, hanem a fősúlyt arra helyezi, hogy a törvényes a jognak ratioja feledésbe ne menjen. Dr. Wittmann Ernő.