Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 10. szám - Tanulmányok az angol magánjog köréből. 4. r.

KÜLFÖLDI JOGÉLET. 803 nél közjegyzői okiratot követel stb. . . , de általános szabályt e viszonyokra nézve hazai jogunk sem ismer. Jeleztem azonban már fentebb azt, hogy a rokonitó jogtudományok ma már nem érik be ezzel a mostanig alkalmazott mechanikus módszerrel, nem érik be azzal, hogy a különféle jogok hasonló elnevezésű formulázott jogszabályait egymás mellé helyezik, hanem ma már e tudomány-ág mivelői azt mondják, nézzünk a dolog mélyére, kutassuk azt, hogy és mint értelmezik a birák az egyes törvényes intézkedéseket, kutassuk azt, vajon az illetlen befolyás tipikus eseteiben mit tesz a franczia, illetőleg magyar biró ? Ha pedig kutatásunkat ily irányba tereljük, akkor azt látjuk, hogy ugy Franciaországban, mint hazánkban a^ illetlen befolyás tipikus eseteiben a birák a szerződéseket megsemmisítik. Hogyan és mi czimen ? Ezt meglátjuk, ha sorba veszszük azokat az eseteket vagy legalább egy részüket, melyeket Smith az ő Equiti tankönyvében és dr. Králik Pollock nyomán felsorol. 1. Smith. «01y szerződés esetében, melynél valaki elmebeteggel, illetőleg gyönge elméjüvel stb. szerződik, a szerződés rendszerint semmis, ha csak másik fél nem bizonyitja be, hogy optima fide járt el, illetőleg hogy a szerződés nyilván az elmebeteg javára szolgált, illetőleg hogy az elmebeteget a szükségszerűekkel látta el». Franczia jog. Eltekintve a gondnokság alá helyezett elmebeteg ügyeitől, melyek tekintetében a rokonitás nagy nehézségekbe ütközik, olvassuk a nem gondnokolt elmebetegekre vonatkozó következő határozatokat: «Nem érvényes ez a beleegyezés abba a szerződésbe, melynek folytán az egyik fél ingatlanait évi járadék ellenében eladta, ha a fél epileptikus roham folytán akaratán a szabad elhatározás képességével nem birt, különösen akkor, ha a csalásnak a gyanúja is fennforog (Riom 25. febr. 1820.), mégis érvényes az ily egyénekkel kötött szerződés is «si le contrat ne présente rien que de raisonnable» (Angers, febr. 1843). Megsemmisíttetnek igen gyakran az ily szerződések «dol» czimén, mert a csalás fogalma ily egyénekkel szemben igen kiterjesztőleg magyarázandó; igy pl. megsemmisítés dol czimén, midőn a 65 éves öreg ember a másik fél lakásán irja alá az előre elkészített szerződést és igy nem vehette igénybe rendes jogi tanácsadóinak közreműködését*) (Reg. ly Die 1875). Ugyancsak megsemmisítés, midőn a pap az öreg beteg embert a túlvilági büntetéssel és kínlódással fenyegeti arra az esetre, ha vagyonát valamely jótékony czélra stb. nem hagyományozza (Trib. Pont. 1' Eveque 22 janv. 1861. és v. ö. l'Afaire Leclerq Revues des grands Proces 1905. aug., szept., okt., nov. számok). Magyar jog. Eltekintve a gondnokság alá helyezettek szerződéseitől, joggyakorlatunk értelmében megsemmisíthető az oly szerződés, melyet elmebeteg