Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 1. szám - A magyar állam fennmaradásának és alkotmányos szabadságának okai [könyvismertetés]

IRODALOM. 69 likus a reform és miben szűnik meg az lenni, mindtöbbet magával ragadott az ár. Innen van, hogy e kor annyi kiváló emberénél jóformán nem is tudjuk : katholikus volt-e, vagy protestáns ? Természetes, hogy a mint a meggyőződés erősödölt, másrészt pedig már az üldözés is fenyegetett, egyre nehezebbé vált a visszalépés. A másik történeti felfogásunknak egvik, látszólag legbiztosabban álló sarkpontját illeti. Ezerszer meg ezerszer elmondtuk és a szerző is utána mondja, hogy Erdély lett a XVII. században a magyar szabadság, nemzetiség és alkotmány bástyája. Tudom, nehéz egy dogmát megingatni. De itt oly világosak és egyszerűek a tények, hogy meg kell kisérlenem. Bocskai felkelése tudvalevőkép az északkeleti megyékből indult ki és magával ragadta az egész országot, aztán Erdélyt is. Történetileg tehát akkor Magyarország szerzi vissza Erdélynek szabadságát, fejedelemségét, protestantismusát, nem megfordítva. Bethlen Gábor első támadása némileg kivétel. Az egészen Erdélyből indul ki, aztán csatlakozik hozzá egész Magyarország. De akkor, legalább közvetlen veszélyben nem forog Magyarországnak sem politikai sem vallásszabadsága. A mi pedig Bethlen második és harmadik támadását illeti, abban sokkal nagyobb része volt a dynastikus, mint a nemzeti politikának. Rákóczi György hosszu-hosszu időn át nem mozdul, noha épen az 162 s—40 közti években terjed legjobban a katholikus vallás, tesz legnagyobb haladást az ellenreformatio. Csak akkor indul meg, mikor zsebében a franczia és a svéd szövetség. Katonailag pedig Torstensohn és Condé hadai többet tettek a linzi béke kivívásáért, mint az erdélyi sereg. Azt a felkelést, melytől távol van minden dynastikus vonás, mely legtisztábban nemzeti és vallásos és melyet ezért valamennyi közt a legmagasabb polczra helyeznék : a bujdosókét, Erdély eleinte épen nem támogatta. Sőt, mint Beth en János emlékirata mutatja, egyenesen félt tőle. A jó erdélyi ember hazája vesztét látta a magyar ügyekbe való avatkozásban. Még a jó öreg Cserei Mihály is így ítélt. Kétségtelen az is, hogy II. Rákóczi Ferencz felkelése 100 év múlva megújítja Bocskai vállalatának képét. Északkeleti Magyarország jár elől, követi a többi, Erdély meg épenséggel nagyon hátramarad. A történeti igazság szerint, mely ebben az esetben könnyen megállapítható, az összes felkelések közt legfölebb kettőben, az 1619—21-ben és az 1644—45-ben játszik Erdély döntő szerepet akkor, mikor Magyarország alkotmányos és vallásos szabadságáról van szó. Magyarország pedig legalább és ugyanannyiszor szerezte vissza szabadságát e kis hazának. • Ezzel azonban nem akarom csökkenteni Erdély történeti szerepét. Maga az a tény, hogy volt magyar nyelvű, erkölcsű, szabad ország, - kel-