Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 10. szám - Kereskedelmi joggyakorlatunk 1905-ben

BÍRÓI GYAKORLAT. telepítés kérdésében 1 a judicatura még mindig ingadozik. Az egyik határozat szerint a váltókötelezett kifejezett hozzájárulása nélkül eszközölt utólagos telepités vele szemben hatálytalan (C. 1905 jun. 16. [664/2904. 807. sz.), azaz váltókötelezett a telephelyen felvett óvás alapján nem marasztalható. Egy másik határozat azt mondja, hogy ha az utólagosan telepitett váltó harmadik jóhiszemű személy birtokába kerül s nem váltóhamisítás, hanem csak jogellenes kitöltés esete forog fenn, a kifogás a harmadik jóhiszemű váltóbirtokossal szemben nem érvényesíthető (1905 márcz. 19. 535/904. G. F. 620. sz.). A hitelezői legitimáció kérdésében a Curia jogot ád a váltóbirtokosnak, hogy a tévesen törölt forgatmányokat3 eredeti állapotukba visszahelyezze (1905 febr. 15. 1102/1904. Ker. J. 7. sz.). Nem tekinti azonban legitimáltnak azt, a ki nyugtazáradékkal szerezve meg a váltót az azt megelőző üres forgatmányra hivatkozik (C. 44M904. Ker. J. 7. sz.). A váltókifogásokra vonatkozó judicaturából ki kell emelnünk, hogy a Curia helyt adott a váltókifogásnak és elutasította a keresetet, midőn a váltó alapját tevő kölcsön kártyázás közben a kártyázás folytatása czéljából,3 habár nem a kártyázás helyiségében olvastatott le (1042/1904. Jogt. D. IV. f. I. k. 290. sz.). Eiutasittatott a váltókereset, mely az 1885: XXIII. t-cz.-nek a kocsmahitelről rendelkező 22. és 23. §-ába ütköző követelést kívánt érvényesíteni.4 Hasonlókép, midőn a kereseti váltó erkölcstelen ügylet ellenértéke gyanánt (bordélyház vételára fejében) lett kiállítva (15 39/1904. Ker. J. 5. sz.). Ellenben az ügyvédi dij fedezetéül állított váltó érvényes akkor, hogyha a dijkikötés Írásban történt (C. 1904 decz. _. 269. G. F. 130. sz.). Csődmegtámadási praxisában helyesen emeli ki a Curia, hogy a csődmegtámadhatóság szempontjából a megkötés idejének értéke, nem pedig a későbbi csőd folytán esetleg megváltozott állapot irányadó. Ebből a szempontból kell meghatározni azt, vajon a vétetár pl. egy ingatlannál a forgalmi értéknek megfelel-e vagy nem (1905 márcz. 23. 3826 904. G. F. 446. sz.). A megtámadás alapfeltétele az ügylet károsító volta és ez nem forog fenn, hogyha az eladási és forgalmi érték közt nincs feltűnő aránytalanság, habár a beszerzési ár jóval nagyobb volt. így pl. nem adott helyt a megtámadásnak a Curia, midőn bútorok a beszerzési ár feléért adattak el, mert ezeknek értéke az üzletviszonyok és divat alakulásához képest lényeges változásnak lehet kitéve. (C. 1705,903. Jogt. D. IV. f. I. k. 67. sz.). Ha a vételügylet hatálytalanítása iránti per befejezte előtt a vétel tárgya másnak adatott el, az uj vevő csak rosszhiszeműség miatt támadható meg (C. 1905. jun. 6. 7077,1904. Ker. J. 20. sz.). A fizetést fel1 L. Nagy F. Váltójog 8j. §. 5. jegyzet. 2 L. Nagy F. Váltójog ai, g. 14—16. jegyzet. 3 L. Nagy F. Váltójog 82. §. 28. jegyzet. 4 Lásd mull évi szemlénket Jogállam III. k. 6}8. 1.