Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 10. szám - Kereskedelmi joggyakorlatunk 1905-ben

BÍRÓI GYAKORLAT. esetben azért nem követelhetett kártérítést, mert halasztó ügyletnél a sztrájk folytán jogosult volt eladónak az a kivánsága, hogy neki a szerződéses szállítás teljesitére megfelelően meghosszabbitandó határidő engedtessék (1904. jun. 19. 170 903. Jogt. D. IV. f. II. k. 43. sz.). E határozatban egyúttal kijelentette a Curia, hogy csak az általános sztrájkot tekinti oly vis majornak, mely az eladót a szerződés teljesítésében akadályozza.* Hasonló irányú a budapesti tábla 1905. szept. 14. II. G. o. sz. h., mely a hasonló árukat készítő budapesti gyárak munkásainak általános sztrájkját vis majornak tekinti (Ker. J. 21. sz.). A Kereskedelmi törvényünk nem intézkedik az úgynevezett «Speci/ikatiós véteh esetéről és igy közvetlenül arról sem, hogy mily hatálya van annak, ha vevő a megígért részletezést (p. o. az elkészítendő áru méreteit vagy közelebbi adatait) a szerződésileg megállapított határidő alatt nem küldi be. A Curia kimondta, hogy az eladó erre utólagos teljesítési határidőt tartozik engedni, s e nélkül a részletezés be nem küldése okából a szerződéstől elállani nincs jogosítva, mert a kt. 35$. §-ának a fix vételre vonatkozó határozmányai nem nyerhetnek alkalmazást, a midőn nem a főkötelezettségek (áru átadása és vételár kifizetése), hanern csak a szállításra való felszólítás elmulasztásáról van szó (1905. ápr. 17. 1334 904. Jogt. D. IV. í. II. k. 130. sz.). A bizományba adott áruk tulajdonjoga felett a Curia akként döntött, hogy ha a bizományos azok értékéről el nem számolt, azok tulajdonjoga a megbízót, ha pedig ezekről elszámolt, a b;zományost, mint önszerződő felet illetik. Ennek következményeit vonta le azután az a C. 1905. íebr. 23. óóo 1904. határozata a csőd esetére a visszakövetelést jog szempontjából (Jogt. D. IV. f. I. k. 198. sz.). A szállítmányozó a rendes kereskedő gondosságával tartozik eljárni és ezért drágaságok feladásánál a szállítási érdekbevallás külön megállapodás hiányában is kötelessége, mert a szállítási érdekbevallás a Kt. 373. és 391. §-ában emiitett biztositásnak jogi értelemben nem tekinthető (C. 1361/1903.). A vasúti fuvarozási jog köréből ez évben több elvi fontosságú kijelentés történt. Kimondta a Curia, hogy egyes feladóknak jogtalan előnyben részesitése, igy pl. azáltal, hogy a később feladott árukat az előbb feladottak előtt szállítják el, a vasúti alkalmazottak vétkes gondatlansága, melynek esetében a vasút kártérítési kötelessége nem szorítkozik az üzletszabályzat maximális taksáira, hanem az üzletszabály 88. §-a értelmében teljes kártérítésre köteles (C. 229 1904. Jogt. D. IV. f. I. k. 86. sz.). A tiltott állatkivitel kártérítésre kötelezi a vasutat** és ha vételi ügylet teljesítése közben történt, az eladót is. Ha azonban a vevő ism.rte a * E határozat kritikáját I. a sztrájk jogi következményeitől tartott (legközelebb megjelenendő) próbaelőadásban. ** V. ö. IQO}. évi szemlénket «Jogállam» II. 641. 1.