Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 10. szám - Kereskedelmi joggyakorlatunk 1905-ben

IRÓI GYAKORLAT. 789 A mostani 3. bekezdésben pedig: » Ha a bizonyítvány szerinti örökös» szavak után betoldandó volna: avagy aj. bekezdésben meghatározott személy*. Ez a szövegezés kiemeli az örökösödési perben hozott ítélet legitimáló hatásának azt a feltételét, hogy a legitimált örökös elleni perben hozatott légyen. Tárgytalan ez a módosítás akkor volna, ha a jövendő örökösödési eljárási törvény szerint az örökösi bizonyítvány ismételten is kiadandó volna a per folytán helytelennek bizonyult régi bizonyítvány bevonása mellett, mert ebben az esetben legitimáló hatása csak a bizonyítványnak van s pl. a telekkönyvi hatóság, mely az első örökösi bizonyítvány alapján bekebelezte a legitimált örökös tulajdonjogát, ez álörökös perbeli legyőzőjére csak akkor írhatná át az ingatlant, ha az ítélet alapján uj örökösi bizonyítványt szerzett. Mindenesetre kívánatos volna, hogy az uj anyagi és alaki örökösödési törvény az örökösödési perekben követendő eljárásra s az ily perek hatására nézve a mainál nagyobb világosságot teremtsenek. Dr. Pósch Gyula. BÍRÓI GYAKORLAT. Kereskedelmi joggyakorlatunk 1905-ben.* A kereskedelmi ügylelek körét a Curia ujabban restringálni törekszik, így nem tekinti kereskedelmi ügyletnek cséplőgép vételét oly alkalmi egyesülés részéről, mely mások gabonáját ellenérték mellett csépeli (G. 35] 904. Jogt. D. IV. f. I. k. 263. sz.). Nem tekinti kereskedőnek a kőmivesmestert sem, a ki valamely ház építésénél a kőmivesmunkát elvál lalja (3103 1904. Jogt. D. IV. f. III. k. 104. sz.), a mint nem kereskedelmi ügylet az építkezés elvállalása még akkor sem, ha vállalkozó az anyagot maga szerzi be és szállítja** (C. 1905. márczius 7. 903/1904. G. F. 532. sz.), s nem minősíthető végül kereskedőnek a bornagytermelő pusztán azon az alapon, hogy borszállitási kötelezettségének teljesítése végett más termelőktől nagyobb mennyiségű bort vásárolt (6354/1005. Jogt. D. IV. f. III. k. 104. sz.). A kötbér fogalmát helyesen határozza meg a budapesti tábla (1905. május 5-diki II. G. 32. G. F. 802. sz.), midőn egyúttal érvényesnek ismerte el a szerződés ama pontját, mely az egyik felet a másikkal bizonyos területen való versenyzéstől eltiltotta, «mert ez nem a versenyszabadság feltétlen korlátozása, a fogyasztó közönség megkárosítására nem * Előző közleményt I. Jogállam IV. évf. 704. lap. ** Ellenkezőleg tiagy F. 117. §. 8. jegyzet.