Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 10. szám - Egyenjogú házasság és trónöröklés. A Welsburg-eset

772 Dí SCHILLER BÓDOG Saxl a Dohna család XVIII. századbeli rendi állapotáról külön dolgozatot irt, a mint a hires német genealogus, Kekule von Stradonitz tette volt a Lippe-eset alkalmából. De bármilyen volt is valósággal, vagy inkább jog szerint a Dohna grófok közjogi állása, azt senki nem tagadhatja, hogy a főnemességhez tartozásuk a XVII, és XVIII. században élénk vita tárgyául szol­gált és a birodalom fejedelmi és grófi családjai részéről sokszor, nagyon sokszor elismertetett. Igazán nem szorul hosszas magya­rázatra, hogy az Observanz, vagyis egy közjogi meggyőződé­sének kérdésében a putativitás a valóságnak teljes súlyával esik latba; ezért kellett a Lippe-esetet eldöntő, választott birósági ítéletnek is kijelentenie, hogy a Lippe család több tagjának Dohna grófnőkkel kötött házasságai enyhébb egyenjogúsági jogot bizonyitani nem alkalmasak. A mi esetünkre azonban mind ez éppen nem tartozik. A Sonderburg-Beck ágnak enyhébb joga szerint a Dohna grófok mindenesetre egyenjogúak voltak; Frigyes Vilmos herczegnek és Anna Orsolya grófnőnek leánya ennélfogva teljes jogú Sonderburg-Beck herczegnő és egyúttal, mint főnemes család tagja, még a legszigorúbb jog szerint is Holstein-Gottorp György Lajos herczeggel egyenjogú volt. Schücking helyesen «kardinális tévedésnek* minősiti egy főne­mes nő egyenjogú voltának azon az alapon tagadásba vételét, hogy az anyja annak a háznak joga szerint, a melybe a leány beházasodik, egyenjogunak nem tekinthető. A közönséges fe­jedelmi jognak legelemibb tételei szerint egyes egyedül az fo­roghat csak kérdésben, vájjon a menyasszony egyenjogu-e a vőlegényével, avagy más szavakkal: vájjon a menyasszony szü­leinek házassága egyenjogú házasság volt-e annak a háznak joga szerint, a melyből a menyasszony származik. Egyébként nincsen szó az anyáról, vagy mint Tezner egy helyütt szelle­mesen mondja: La recherche de la maternité est interdite. A főnemes család autonómiájának korlátozását jelentené ugyanis, ha a másik főnemes családnak jogában állna, hogy ama ház tagjai közül csak azokat tekintse egyenjoguaknak, kik nem

Next

/
Thumbnails
Contents