Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 10. szám - Egyenjogú házasság és trónöröklés. A Welsburg-eset

77° Dí SCHILLER BÓDOG vetelménv érvényének jogi lehetetlenségét pedig azzal okolja meg Tezner, hogy az nem egyéb, mint módosítása a közszabadok közönséges házassági jogának, azaz az illető családon kívül állók státusának lefokozása, amit tehát jogilag kötelező módon csakis a birodalmi jog állapithatott volna meg, nem pedig az autonóm családi jog. Tezner elfelejti, hogy a főnemes házaknak autonómiája a birodalmi jogból eredt és a birodalom részéről azokon a határokon belül, a melyeket a szabályozandó jogviszonyok természete megvont, tartalmilag korlátlan volt; a házi jognak a birodalmi jogot megváltoztató szabályaiban ilyképpen - épp ugy, mint a közönséges jognak derogáló minden egyéb részszerü jogban - a közönséges, a birodalmi jognak delegatiója hatályosuk. Miképpen hozhatta be a főnemes család az ivadékoknak közönséges jog szerint kétségtelen egyenlő öröklési jogával szemben az elsőszülöttségi rendet? Ugyanígy kizárhatta tetszés szerint a kebelén kivül állókat teljes hatályú házasság kötésétől; hogy az egyes családok egyes egyedül a főnemesség körén kívül állókat zártak ki, mutatja éppen, hogy rendi joggal van dolgunk.Tezner maga is érzi bizonyításának fogyatékosságát. A XVÍ1I. századbeli választási capitulatiókban «unstreitig notorísche Missheirat»-ról van szó és egy 1747-iki birodalmi határozat declarálja, hogy főnemesnek polgári vagy parasztrendű nővel kötött házassága notoríkus Missehe. Birodalmi törvény, mely a szabadok közötti házasság teljes hatályának közönséges jogbeli szabálya alól ezt a kivételt constituálta volna, addig nem létezett; e kivétel tehát joggá, sőt «birodalmi joggá» lett, egyedül a főnemes családok autonóm jogalkotása révén. Miképpen ? «Polgárok és parasztok quantité négligeable számba mennek,» feleli Tezner: a közönséges jog az ő hátrányukra nélkülük is, azaz a birodalmi törvényhozás mellőzésével és a birodalmi szokásjogon kivül, módosítható. Nos, ha nincsen szó a jogszerint érvényes jogról, hanem csupán a tényeknek jogalkotó hatalmáról, ugy az a tény, hogy az altfürstlich családok a köznemességet nem tekintették egyenjogunak, van olyan jó és iga-