Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)
1905 / 10. szám - Egyenjogú házasság és trónöröklés. A Welsburg-eset
766 DF SCHILLER BÓDOG Consens kívánalma tételesen a monarchikus elv «természetes* folyománya gyanánt igazoltassék, — egyszerűen az alkotmányos állam fogalmából következteti azt, hogy a trónöröklési jog az alkotmánytörvényben foglalt kifejezett delegatio esetén kivül nem lehet tárgya az uralkodó ház törvényhozásának. Annál alaposabbak Schücking vizsgálódásai, a ki mind a három kérdésre vonatkozólag igenlő válaszhoz jut. Gondosan egybevetvén a német alkotmányokat arra való tekintettel, mennyiben hagyatott meg a trónöröklést, nevezetesen az egyenjogú házasság követelményét tárgyazó törvényhozás (szabályalkotás) joga az uralkodó család autonómiájának körében, az oldenburgi állami alaptörvény fentidézett 17. czikkének keletkezési történetéből a legmeggyőzőbben kimutatja, hogy az állami törvényhozás a teljes hatályú házasság feltételeinek tüzetesebb meghatározását a házi törvényhozásra bizta. Az országgyűlés ugyanis a harmadik olvasás alkalmával a czikk szövegéből kihagyta a «vermöge Abstammung aus landesgesetzlicher Ehe» szavakat, melyeket korábban a kormányjavaslatnak «vermöge Abstammung aus ebenbürtiger Ehe» kitétele helyébe felvett volt; és kihagyta azért, «hogy, miként egy szónok mondá, a dolgot egészben a házi törvényhozásnak átengedje»; «az országnak, igy szólt egy másik képviselő, nem áll épen érdekében, hogy a fejedelem házassága egyenjogú házasság legyen; de ha egyenjogú házasságot akarnak (értsd: a család), az országgyűlésnek ez ellen bizonyára nem lehet észrevétele». Szóval: az 1848-iki demokratikus érzületű többségnek nem volt ínyére, hogy maga az országgyűlés állítsa fel egyenes szavazatával az egyenjogú házasság követelményét. A mondottakból egyúttal teljes bizonyossággal következik az is, hogy a házi törvény idevonatkozó rendelkezéseinek érvényessége az országgyűlés hozzájárulásához kötve nincsen, az országgyűlésnek azokat csak tudomásul kellett vennie, és mivel a tudomásul vétel megtörtént, az 1872-iki házi törvény érvénye e vonatkozásokban kétségbe nem vonható. Schücking még tovább megy. Szerinte az országgyűlés ho^ájárult ugy az