Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)
1905 / 10. szám - Egyenjogú házasság és trónöröklés. A Welsburg-eset
EGYENJOGÚ HÁZASSÁG ÉS TRÓNÖRÖKLÉS. 76 I jóváhagyni kénytelen, hogy a kiket Isten összekötött, azokat haló poraikban az emberek akarata örökre elválaszsza. És a férje sírhelyének előkamarájába száműzött nőnek koporsója előtt szinte a megbánás érzete fogott el, hogy két esztendővel ezelőtt a Magyar Jogászegyletben a pragmatica sanctio és a házi törvények kérdéséről folyt vita során szót emeltem volt,* hogy kimutassam az egyenjogú házasság követelményének az osztrák főherczegi család házi joga szerint való fennállását, tehát egyebek között Ferdinánd főherczeg és Welser Philippina házasságának nem egyenjogú voltát, azaz ennek a nyugvó helynek «rangszerüségét», engedelmes teljesitőjeként a jogászember ama gyakran szomorú, de mindig magasztos, legfőbb kötelességének, hogy azt, a mit jog szerint valónak felismert, fennen hirdesse addig, a mig jog szerint fennáll, és győzelemre jutni segitse. Tagadhatatlan, hogy az egyenjogú házasság intézményének czélszerüsége mellett számos alapos érvet lehet felhozni. Kohler még legújabban megkisérelhette, s éppen nem eredmény nélkül, hogy «a jogot alkotó észnek bensőleg megokolt nyilvánulása-) gyanánt tüntesse fel azt.** Kivált protectionismus s nepotismus legfelsőbb helyen burjánzásának kizárása, valamint a fejedelem nejének nehéz feladatára való helyes előkészítésnek s nevelésnek rendszerint fennforgó biztosítékai az ősi idők óta fennálló egyenjogúsági jognak fenntartását látszanak javasolni, a melynek eltörlése ellen a monarchikus intézménytől elválhatatlan conservativ tendencziák is nyomatékosan állást foglalnak. De viszont nem vonható kétségbe, hogy egyenjogú és nem egyenjogú személyeknek megkülönböztetését a polgári egyenlőség elvére alapított jogrendünk közepett elviselhetetlenül idegenszerűnek és bántónak kell, hogy érezzük, és hogy az uralkodó családok tagadhatatlan selectionalis szükségletét a hausgesetzlicher Consens kívánalma, azaz a családfőnek vagy a családi * Magyar Jogászegyleti Értekezések 215. (XXVI. kötet 5.) füzet. ** Archív für öffentliches Recht XVIII. kötet 157. s köv. 1.