Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)
1905 / 10. szám - Magánjogi codificatiónk és a halál utánra halasztás kedvezménye
D? KOLOZSVÁRY BÁLINT dasági tevékenysége az esetek túlnyomó nagy számában teljesen egyforma tényezőként jelentkezik: a halálutánra halasztásnak minden fenntartás nélküli általános intézménynyó tételét aligha magyarázhatnék ugy, mintha az a közszerzeményi intézmény szükségképi kiépítése s a mai dualistikus jog egységesítésének előfeltétele volna. Ha abból a princípiumból indulunk ki, hogy a jog fejlődésének utja mindig a gazdaságilag és társadalmilag jobban situált osztályok felé, tehát alulról felfelé törő irányban halad: tudnunk kell, hogy az előrefejlődésnek a jog által érintett társadalmi és gazdasági viszonyok kiegyenlítődése, nivellirozása képezi az előfeltételét. Ha a mai közszerzeményes osztályok társadalmi és gazdasági élete és viszonyai a nemesi és honoratiori osztályokétól nem különböznének oly óriási mértékben, mint a hogyan tényleg különböznek: ugy az adott princípiumból kifolyólag — azonosak lévén immár a társadalmi és a gazdasági előfeltételek — a közszerzeményi jog nem nemesi osztályokra való egyszerű átvitele utján kellene történnie. Az alsóbb osztályok behatolnak és tért foglalnak a felsőbb osztályokra nézve fennálló kedvezőbb szabályozásban. Csakhogy: először is sem az egyes társadalmi és gazdasági osztályok közti különbségek nem nivellálódtak, sőt inkább kiélesedtek; másodszor: a nemesi jog a nem nemesek jogánál absolute nem kedvezőbb szabályozás, sőt a női munka és a nő gazdasági tényezőként való háttérbeszoritása folytán manap már egészen anachronistikus színezetű s így a Tervezetnek eszébe sem juthatott — a különben helyes jogtörténeti elv alapján —a közszerzeményt a nemesi közszerzeményi jog általánosításával codifikálni. Épen ellenkezőleg: a nem nemesi osztályok jogát tette általános joggá. Ez egyedül helyes eljárással szemben azonban megengedhetetlen dolog ugy fejleszteni «előre» az óriási többségnek eddigi és most már a kisebbségre is kiterjesztendő jogát, hogy az a mainál gyöngébb legyen, s hogy a szó szoros értelmében együttszerző házastárs a férjnek gazdasági érdekéből saját gazdasági existentiájában sujtassék. A köz-