Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 10. szám - Magánjogi codificatiónk és a halál utánra halasztás kedvezménye

MAGÁNJOGI CODIFICATIÓNK. 74? kezében maradt javak tulajdonjogilag «verfangene Güter»-nek mondattak. Ha gyermekek nem voltak az elhunyt házasfél örököseire nézve, csak az elhunyt javai jöttek «Verfangene Güter» számba.* Ennek a Verfangenschaftsgemeinschaftnak sokkal több volt hátrányos oldala, semhogy nagyon sokáig tarthatta volna magát. Hátrányos volt a túlélő házastársra, mert a gyermekek tulajdonjoga akadályozta őt a szabad rendelkezésben; hátrányos volt a gyermekekre nézve, kik tulajdonjavaik birtoklásától és használatától meg voltak fosztva, ki voltak továbbá téve a szülő esetleg károsan gyakorolt haszonélvezetének, sürgős szükség esetén tartoztak eltűrni az önkényes elidegenítéseket is, s legkivált fokozott veszedelem fenyegette érdekeiket akkor, ha a túlélő és a haszonélvezetben levő házastárs ismételten házasságra lépett. A «Verfangene Güter» és ama közszerzeményi javak közötti szellemi rokonságra, mely javak kiadását a túlélő házastárs életfogytáig, tehát a második házassága esetén is az azokra jogosultakkal szemben megtagadhatja: könnyű ráismerni. Találkoznak egymással az intézkedés ama méltánytalanságában, melyet a Tervezet még fokoz azzal, hogy alapul vett realszerzeményi elve daczára a halálutánra halasztott közszerzeményt pén^éitékben rendeli kiadatni, s hogy nem ismeri el a dologi hatályú közszerzeményi jogot — mint mai jogunk, hanem puszta ad dandum — követelésnek construálja azt. B) Ha azonban a történelmi codificatio elvi álláspontjából a halálutánra halasztás kedvezménye mellett döntő jelentőségű indokokat nem is lehet felhozni, még mindig plausibilissé volna tehető az ujitás azzal, hogy az a gazdasági és társadalmi osztálykülönbség nélkül általánossá tett szerzeményi közösség szükségszerű kiépítésére és tökéletesbitésére szolgál s hogy behozatalát a méltányossági és gazdasági tekintetek egyformán iga* Schröder, Das eheliche Giiterrecht Deutschlands in Vergangenheit, stb. id. cz. m. 9—19- '•