Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 10. szám - Magánjogi codificatiónk és a halál utánra halasztás kedvezménye

736 DF KOLOZSVÁRY BÁLINT alkalmas módon vagy készpénzben biztosítani köteles; időközi kamr.t azonban az illetőségtől nem jár (T. 168. §.). A «Főelőadmány» és a tervezetre vonatkozó bírálati anyag Ií. kötetének 178. és köv. lapjain található már most az a XL. sz. elvi kérdés (illetőleg több és a T. 166—168. §-aira vonatkozó kérdés) együtt a felmerült észrevételek tárgyalásával s a «megoldással)), mely szerint: «A T.-nek a halál utánra halasztás kedvezménye tekintetében elfoglalt álláspontja azzal a módosítással tartandó fenn, hogy a biztosítás módjára nézve a kötelmi jognak a dologi biztosíték adására (T. 1 1 50. §.) vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni)). Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy a halál utánra halasztás kedvezményének jogunkban való meghonosítását szükségesnek és helyesnek tarhatnók. Álláspontunk kifejtésére nézve a következőket kell elmondanunk. 3. Hogy az intézmény mai jogunkban ismeretlen: ennek külön igazolása felesleges. Kifejezetten hangsúlyozza a közszerzemény e reformmal való ujjáalkotását maga a Tervezet indokolása;* ugyanígy szól a Főelőadmány id. elvi kérdéséről készített exposé is.** Az idegen jogintézmény receptiója mellett pedig a következő érvek hozattak fel: a) Az élet igazságával ellenkező, hogy elhalván a /?J, annak örökösei fleszármazói, kik a férjnek esetleg mostoha gyermekei, oldalrokonai, végrendeleti örökösök stb.) a férjtől az ő saját maga szerezte vagyonának a felét elvehessék, ez által egész vagyoni tevékenységét megzsibbaszszák, vagyoni életsorsát ketté vágják. b) Mind az 1840: VIII. t.-cz., mind a Hármaskönyv a nőnek a közszerzeményi osztályrészt csak a férj halála utánra adják. Ily értelemben ir már Frank is. c) Az u. n. «személyes vagyon* (T. 164., 165. §§.) közszerzeményi osztályrabocsátás alól való kizárása a realközszerzeményi elv mereven levezetett következményeit nem tempe* Indokolás I. k. 2J9. 1. ** Főelőadmány II. k. 179. 1.