Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 1. szám - Tanulmányok a büntetőjogi gyakorlat köréből; VI. fejezet; A szándék és a gondatlanság. 18. r.

BÍRÓI GYAKORLAT. 57 rendőri szabályról tudomása nem volt, — hanem csak praesumptio juris, mely ellenbizonyitékokkal megdönthető. A gyakorlat általában a szigorúbb felfogást követi. A franczia Code penal kifejezetten igy intézkedik — 319. §. —. A tulszigornak netovábbja, s mely az annak hódoló iránynak veszélyes lejtőjét bizonyítja a florenczi semmitőszéknek 1878 nov. 17.1 Ítélete. Vádlott kabátja belső zsebében töltött pisztolyt hordott, kávéházba ment, a piszto'y véletlenül zsebéből kicsúszott s a földre estében elsült, a lövés egy közel álló egyént súlyosan megsértett. A pisztolynak viselése az ahhoz szükséges engedély hiányában kihágást képezett. A gondatlanságból okozott súlyos testi sértés miatt is történt elitélés ellen közbevetett semmiségi panaszt a semmitőszék elvetette, mert a fegyvernek engedély nélkül viselése kihágást képezvén, vádlott minden következményért feltétlenül felelős. «Danti operám rei illecitse imputan'ur omnia quae sequuntur praeter voluntatem suam!» Csak ha fegyverengedélye lett volna, lehetett volna bocsátkozni annak vizsgálatába, hogy a pisztoly elsülése körül terheli-e vádlottat gondatlanság vagy sem. A római semmitőszéknek 1899 decz. 16.- szerint praeventio czéljából alkotott bármely köz- vagy magánjellegű szabályzatnak megsértése gondatlanságot állapit meg; a nápolyi semmitőszék 1886 febr. 3.3 a vasúti szabályzatoknak bármely megsértése önmagában culpát állapit meg, bármennyire helyesen s kellő időben történt is intézkedés a szerencsétlenség megakadályozására, mely a szabályzat megtartása esetében kikerülhető lett volna, mert a szabályzat épen azért intézkedik bizonyos meghatározott módon, mert távolról előre látja a veszélyt s gondoskodik a kellő elővigyázati intézkedésekről. Kétséges m. kir. Curia a 2. jegyzet alatti esetben, mert midőn a culpát arra is alapítja, hogy a kutak kerítés nélküli hagyására vonatkozólag külön községi tilalom létezett, mely dobszóval ki volt hirdetve, arra is súlyt helyez, hogy a vádlottnak erről tudomása volt. 6. Az u. n. ipari culpára vonatkozólag a R.-G. 1900 jul. 5.4 szerinj az önmagában megengedett ipari munka végrehajtása nem állapit meg culpát, ha a vállalkozó a szükséges óvintézkedések megtételét csak bizonyos, jogosaknak tartott okokból hagyta abba. Az. érdekes eset az volt, hogy bizonyos csatornázás alkalmával a csatorna fala egy helyen beomlott, s a munkások egyikét maga alá temette. Az elsőbiróság részletesen megállapítja az óvintézkedéseket, a melyek a földomlás megakadályozása ellen tekintetbe jöhettek, de megállapítja azt is, hogy a lehető óvintézkedések megtétele a fennforgó esetben lehetetlen vagy kivihetetlen volt. A vállalkozók gondatlanságát abban látja, hogy ily körülmények között a csatornaásást abba kellett volna hagyni. Ez ellen fordul — s helyesen — az ismertetett ítélet, kifejtvén, hogy csak a lehető óvintézkedések megtételének 1 Riv. Peri. 10. k. j?8. 1. — 2 U. o. 51. k. 107. I. — > U. o. 24. k. 62. 1. — • Entsch. j j. k. $46. I.