Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 1. szám - A kereskedelmi törvény rendbüntetéseinek elévüléséről

A KERESK. TÖRVÉNY RENDBÜNTETÉSEINEK ELÉVÜLÉSÉRŐL. 4 I törvény egyéb határozmányaival együtt a büntetőtörvény szerinti elévülés szabályainak is alá vannak vetve. Ellenben a cselekvények másik részét a német kereskedelmi torvény 14. és 319. §-ai kifejezetten rendbüntetéssel (Ordnung$~ slrafe) sújtják. Ezek közé tartoznak azok a mulasztások, a melyek nagyjában a mi törvényünk 21. és 221. §-ában szabályozott esetekhez hasonlitanak. A német törvény mindezekre azt a kifejezést használja, hogy a mulasztó pénzbirsággal szorítandó a mulasztás pótlására, Ezek a rendbüntetések nem a büntető eljárásra tartoznak, hanem czégjegyzék bíróságának hatáskörébe, és ezekre a német büntetőtörvény általános része és annak elévülési szabálya nem terjed ki. Tehát a német kereskedelmi törvény álláspontja, a mely az idevágó cselekvények közül a rosszhiszemüeket az elévülés szabályának veti alá, a mulasztásokat pedig nem, nincs ama nehézségeknek kitéve, a melyeket eddig kifejtettem. De van az eddig emiitett nehézségeken kívül még egy, a mely aggályossá teszi a büntetőtörvény szerinti elévülés szabályának alkalmazását még a rosszhiszeműen elköveiett cselekvényekre is. Az elévülés kezdőnapja, a cselekvény véghezvitelének napja levén, az eljárást a rosszhiszemű cselekedetekre vonatkozólag is innen számított három év alatt kellene folyamatba tenni. Azonban a K. T. 218. és 219. §-ai szerint büntetendő cselekvények nagy része olyan, hogy a dolog természeténél fogva gyakran csak három év elteltével fedeztetik fel. Ha az igazgatók az alaptőke befizetésére nézve valótlan előterjesztést tesznek, ha a részvénytársaság saját részvényeit vásárolják, ha az alaptőke felének elvesztéről a jelentéstételt elmulasztják, vagy ha az alapítók valótlan adatokat vesznek fel a tervezetbe, vagy ha a külföldi részvénytársaság az itteni üzletből a tőkét kivonja, — mindezek oly cselekvények, a melyek rendszerint nem akkor jutnak napvilágra, a mikor elkövettetnek, hanem sokkal később, t. i. akkor, a mikor a részvénytársaság helyzete már romlásnak indult. A dolog természetében van, hogy az ily cselekvényeket az elkövetők mentől tovább lep-.