Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 1. szám - A kereskedelmi törvény rendbüntetéseinek elévüléséről

D,r REICHARD ZSIGMOND társaság igazgatói nem mutatják be kellő időben a közgyűlés jegyzőkönyvét vagy az itteni mérleget. Ezek a büntető rendelkezések annyiban hasonlitanak a 21. és 159. §-aiban szabályozottakhoz, hogy ezek is mulasztásokra szabnak ki büntetést, és hogy ezek czélja is az, hogy a czégjegyzékkel járó nyilvánosság biztosittassék. Ellenben lényegesen különböznek az eddig emiitettektői a K. T. 218. és 219. §-aiban foglalt rendbüntetések, a melyek oly esetekre vonatkoznak, a mikor az igazgatók, alapítók vagy felügyelő-bizottsági tagok rosszhiszemű eljárással, például a bíróságnak vagy a közgyűlésnek tett valótlan előterjesztésekkel, a mérleg hamis felállításával, a részvényesek és a hitelezők érdekeit nagy mértékben veszélyeztetik. Ezek a cselekvények annyiban különböznek az előbbiektől, hogy ezekben az esetekben rosszhiszemű cselekedetek, mig az előbbi esetekben csak gondatlanságból vagy a törvény nem ismeréséből eredő mulasztások a büntetés tárgyai. Ennek a különbségnek felel meg az is, hogy ezekben az esetekben szabadságbüntetés, ellenben az előbbiekben csak pénzbirság van a törvényben kiszabva.* Vizsgáljuk már most, hogy mily eredménye volna annak, ha a büntető törvény elévülési szabálya az emiitett esetekre alkalmaztatnék. Bűntetőtörvényünk 107. §-a értelmében az elévülés a cselekmény elkövetése napján kezdődik, és vétségekre nézve három év alatt végződik be. Szembeötlő, hogy mily visszás eredménye volna annak, ha ez az elévülési szabály a czégjegyzési kötelezettség elmu* Meg kell jegyezni, hogy ez a megkülönböztetés nincs teljesen keresztülvive a törvényben. A rosszhiszemű cselekedetekre vonatkozó 218. §. esetei közt találjuk például a 2. pontot is, a mely a ra vonatkozik, hogy az igazgatók mulasztása folvtán nem volt a részvénytársaságnak felügyelő-bizottsága, és a 8. pontot, a mely arra vonatkozik, hogy az igazgatók önhatalmúlag járnak el a közgyűlésnek fentartott ügyekben, a mi magában véve még nem jelent részükről rosszhiszeműséget. Viszont a mulasztásokra vonatkozó 221. §-ban találjuk azt az esetet, ha az igazgatók az ideiglenes részvényeket a valóságnál befizetett összegnél nagyobbról állítják ki, a mi nem mulasztás, hanem cselekvés utján elkövetett szabálytalanság.