Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 1. szám - Jog és közjog

JOG ÉS KÖZJOG. a másik benső mivoltánál fogva: az egyik a római jog, a másik a jogbölcselet. Mikor a római jog még tényleg az volt, a minek a római jurista nevezi: divinarum atque humanarum rerum scientia, az ég és föld jogi rendezésének foglalatja: az egész jog átható elveit e tudomány keretében adták elő. De napjaink tanulmányi rendje hovatovább tiszta történeti stúdiumot csinál a római jogból és a mindjobban elhanyagolt pandecta stúdium is csak a magánjogi dogmatika feladatára szorítkozik. Benső mivoltánál fogva a jogbölcselet volna az, melynek madártávlatból a jog összes rejtekeibe kellene belevilágitania. De a mióta a jogtörténeti iskola a régi észjognak sírját ásta, a jogbölcselet szakmája minden, csak nem a jognak bölcselete. A mit különösen minálunk e czim alatt előadnak, az vagy egy vékony római jogi compendiumnak bő vizes lére eresztett általánossága, vagy holmi evulotionistikus társadalmi tudomány egynehány állítólagos főelvének szélesre taposása, melynek a tényleg érvényben levő jog positiv tételeihez semmi köze sincsen. Innen van azután, hogy a jog általános érvényű tételeivel a maguk teljességében egyik tudomány sem foglalkozik, hanem azoknak egyik részét, mint az egyik jogág állítólagos különlegességét az egyik tudományban, a másik, harmadik és negyedik részét pedig ismét mint megannyi jogág állítólagos különlegességét megannyi más külön tudományban adják elő. Hogy példát mondjak: a jogi személy fogalmát, a jogalany, jogtárgy, jogcselekmény, jogügylet, jogi akarat és nyilatkozat közötti viszony, a simulatio, a mentalis reservatio, a jogi cselekmény és az indok közti viszony, az egy- és kétoldalú akaratkijelentés és a jog általános részének hasonló egyéb száz fogalmát a magánjogban tanítjuk, holott mindezek a fogalmak szerepelnek a jog minden egyéb terén is. Viszont a kísérlet és a bevégzett cselekmény, a felbujtó, a tettes és tettestárs, az eszmei és anyagi halmazat, a beszámithatóság és a beszámítást kizáró körülmények, a jogi norma, a jogi tétel és a sanctio fogalmait a büntetőjogban tanítják, holott mindezeknek egy-