Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 4. szám - Tanulmányok a büntetőjogi gyakorlat köréből; 7. [r.]; A beszámitást kizáró vagy enyhitő okok

302 BÍRÓI GYAKORLAT. a) az ellenállhatlan erőnek a kétségtelenül vis compulsiva értelmében veendő fenyegetéssel ellentétbe helyezése; b) a ministeri indokolás, a mely azt igy értelmezi, kimondván, hogy az ellenállhatlan erő alatt a btkv. 77. §-a értelmében az az állapot értetik, a melyben valaki ellenállhatlan physikai erő által kényszeríttetik, s a mely különösen kiemeli azt is, hogy a min. javaslat és az 1843. évi javaslatnak vonatkozó szakasza egy és ugyanazon eszmét fejezik ki, s mindkettő megegyez mind a tényező elemekre, mind pedig az intézkedés alkalmazásának feltételeire nézve. Az 1843. évi javaslat 73. §. d) pont pedig kifejezetten «ellenállhatlan külső erőszakot emlit.* Kiemelendő még: aj az ellenállhatlan erő a szoros értelemben vett elkövetési cselekményeknél is előfordulhat ugyan; példa: a kéznek vezetése a hamis okirat aláírásánál, tőrdöfésnél, méregkeverésnél; de sokkal jelentékenyebb szerepe van a mulasztási bűncselekményeknél, p. o. a vasúti őrnek összekötözése, bezárása, hogy szolgálati kötelességét, melytől a vonat biztqnsága függ, ne teljesíthesse; a btkv. 135. §-a esetében a jelentést tenni akarónak elzárása s ez által a jelentéstételnek megakadályozása. Az ellenállhatlan erő elkövetési bűncselekményeknél: «közvetlen, direct; vis in homine»; mulasztási bűncselekményeknél: «közvetett, indirect; vis in hominem»: b) a megkisérlett ellenállás hiánya önmagában még nem bizonyít az ellenállhatlan erő fenforgása ellen; mert annak oka a nyilvánvalóan túlnyomó erőhatalom is lehetett. Vagyis a kény.^zeritett nem azért nem állott ellent, mert ellentállni nem akart volna, hanem azért, mert a túlnyomó erővel szemben ellen nem állhatott; c) a physikai erőszak, mely nem minősíthető «ellenállhatlannak», alkalmas lehet a beszámitást kizáró fenyegetés — vis compulsiva — megállapítására. 2. Birói gyakorlatunk az ellenállhatlan erő fogalmát a vis compulsiva eseteire is kiterjeszti, mi által nemcsak a lénytani igazsággal jő ellentétbe, hanem tarthatatlan eredményekre is jut. Hogy a C. egyes esetekben a házasságtörési drámákban a férjnek szenvedélyéi, ki nejét házasságtörésen érte, az ellenállhatatlan erő szempontjából vette elbírálás alá, azt már IV. alatt említettük. Hasonló esetet, meiyben a férj javára, a ki a nejénél talált férfit baltával leütötte, a kir. itélő táblának felmentő ítéletével szemben, a Curia a btkv. 77. §-át csak azért nem alkalmazta, mert vádlott nejét már ismételten érte hűtlenségen ugyanazzal a férfival. — L. BJT. 25. k. 271. 1. A lugosi kir. törvényszék ellenállhatlan erő czimén mentette fel azt, a ki orozva ölte meg alvó áldozatát, tekintettel arra, hogy ezt éveken át * Az 1792-iki javaslat előszava — praefatio — «ahsoluta coactio»-ról szólt, mely alatt azonban mint az összefüggésből kitűnik, a fenyegetést is érti.