Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 4. szám - A csavargás és koldulás szabályozása kriminálpolitikai szempontból. 1. [r.]

290 DF FINKEY FERENCZ jótékonysági intézetek, valóságos munkás-iskolák (az angol terminológia szerint: industrial schools) s megkülönböztetendők a büntetendő cselekményt elkövetett ifjak részére szolgáló javítóintézetektől (angolul: reformatory schools). Az ide utalás a közigazgatás, rendszerint a gyámhatóságok által, kivételesen a bíróság által is történik s rendszerint legalább 2—3 évre szól, illetőleg addig tart, mig az illető gyermek annyira ki nem képeztetik, hogy maga képes megkeresni kenyerét, a mikor is az intézeti igazgatóság helyezi el megbizható alkalmas helyre. 3. íme, ezek a mai büntetőjogi, illetőleg kriminalpolitikai tudomány követelményei a csavargás és koldulás szabályozására nézve. Ha a megelőzés elvét, a mi a kriminalpolitikának vezérelve s az emberiesség (humanismus) és az egye'nttés (individualisatio) eszméit, melyek pedig a mai büntetőjog vezéreszméi, érvényesíteni vagy megközelíteni akarjuk, a legelső cardinalis tétel, a kiindulási pont e kérdésben is az osztályozás, a csavargók és koldusok különböző osztályainak, csoportjaínak egymástól elkülönítése s a különböző osztályokkal való különböző eljárás. Miután pedig az a négy osztály, a mit a csavargók és koldusok körében megkülönböztethetünk, t. i. 1. c? munkakerülő. 2. a munkaképtelen, 3. <7 munkakereső és 4. a~ ifjú korban levő csavargók és koldusok, egymástól alaptulajdonságaikra, jellemükre, társadalmi veszélyességükre lényegesen különböznek, mind a négy osztály részére külön és sajátos berendezésű intézetekre van szükség, u. m. 1. dologházakra, 2. menedékházakra, 3. munkaközvetítő-intézetekre és 4. gyermekvédő-, illetőleg munkásiskolákra. Ez a speeialisatio, ez a négyféle megelőzési intézet, talán ellentétben állónak látszik a börtönügyi tudomány mai irányával és alapelvével, mely a büntetési rendszer s különösen a szabadságvesztés büntetések egyszerűsítését követeli, ez az ellentét azonban csak látszólagos. A börtönügyi, illetőleg a büntetőjogi tudomány is csak a szabadságvesztés büntetések nemeinek összevonását (egy súlyosabb és egy enyhébb börtönbüntetés)