Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 4. szám - A csavargás és koldulás szabályozása kriminálpolitikai szempontból. 1. [r.]

A CSAVARGÁS ÉS KOLDULÁS SZABÁLYOZÁSA. ^8; kitűznie, ezt pedig csak megfelelő számú menedékházak, i koldus-telepek) szegény-kórházak, iszákosokat gyógyító intézetek és gyógyletartóztató (elmebetegeket megfigyelői intésetek felállításával érheti el. E menedékházak, ép ugy, mint a kórházak, tisztán jótékonysági, emberbaráti intézetek, a hol a beutaltak — miután munkára képtelenek — rendszeres munkakényszer alatt nem állanak, csupán a házirend s esetleg az intézet körüli munkára kötelezvék, hanem tisztességes élelmet, tiszta hajlékot s a mennyiben szükséges, orvosi segélyt kapnak. A beutalás ide is határozatlan időre szól, vagyis a beutalt mindaddig itt tartható, mig arra szüksége van. Csak ha meggyógyult és munkaképessé lett, vagy ha más valaki (rokon, jótékony-egylet' elvállalta az illetőnek további gondozását, ez esetben bocsátható el a beutalt az intézetből. A beutalásra a bíróság mellett itt már a közigazgatási hatóságoknak is hatáskört kell biztosítani, miután itt nem merőben kényszeritő rendszabályról, hanem közjótékonysági intézkedésről van szó, melynek eljárási formái lehetőleg megkönnyítendők. ej A harmadik intézet, mely a csavargás és koldulás megelőzését szolgálja: a munkj.kő;vetilő-inte;eí. A hivatásos vagy megátalkodott és a szerencsétlen munkaképtelen csavargók és koldusok osztályaival ugyanis nem merült ki a csavargók és a koldusok tömege. A két szélső osztályt összeköti azoknak a csoportja, kik szigorúan se egyik, se másik osztályba nem sorozhatok, a kikről azonban szintén az állam feladata gondoskodni. Ezek a munkaképes és munkái kereső, de nem találó elemek. Ha az állam csak a jog létesítését és fentartását tekinti hivatásának, ez esetben a munkát kérő szegény ember elől kitérhet és a társadalomhoz utasíthatja azt, de a mely állam a közjólétet, az állampolgárok létezését és boldogulását is feladatának ismeri el, az nem zárkózhatik el a munkaadás elől, nem nézheti közönynyel, hogy egyes néposztályok az év nagy részében munka, foglalkozás nélkül legyenek s a szegénység, a nyomor által űzetve, vándorbotot ragadjanak kezükbe s eleinte itthon 20*