Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 4. szám - A csavargás és koldulás szabályozása kriminálpolitikai szempontból. 1. [r.]

282 Df F1NKEY FÉRENCZ Eltekintve a távolabbi és a mellékokoktól, legtöbb eset­ben a munkakerülés, a dologtalanság az, a mi a vagyontalan embereket a csavargásba és a koldulásba viszi. Ez ébreszti fel bennök a munka nélkül más vagyonából való megélés gondo­latát, ez teremti meg a sokszori nélkülözést, a szükséget, a mi aztán alkoholismusba, majd a lopás, csalás útjára, később rablásra, esetleg emberölésre hajtja őket. A gyakorlati tapasz­talatnak ez a kérlelhetlen logikája magában véve is igazolja, hogy az államnak a csavargást és koldulást okos megelőző intézkedésekkel a lehetőségig meg kell szüntetnie, mert ezzel a büntettek, a többé jóvá nem tehető jogsértések számát kézzel­foghatóan kevesbiti. Ha azonban igy az államnak a csavargás és koldulás jogi szabályozása, vagyis eltiltása, korlátozása, s esetleg büntetése iránti jogosultsága vitán felül áll is, annál nehezebb és vitásabb a szabályozás mikéntjének a kérdése. így mindjárt felmerül a legelső cardinalis kérdés, czélszerü, azaz hatályos, eredményes-e a csavargást és koldulást a rendes büntetési eszközökkel súj­tani, vagyis az állam megtorló eszközeivel közvetve megelőzni? Avagy nem czélravezetőbb-e a rendes megtorlási eszközöktől, a fogháztól, elzárástól teljesen eltekinteni és egészen speciális intézkedésekről és intézetekről gondoskodni a megelőzés sikere érdekében r A csavargás és koldulás ugyanis, bármily alapelv­ből induljunk ki a büntetés megállapításában, bizonyára csak rövid tartamú fogházzal lenne sújtható (mint a mi KBTK-ünk is teszi), a mi pedig a mai kriminalpolitika egyhangú véleménye szerint elvileg elitélendő, mert a tapasztalatok szerint az igen rövid (1—8 napi) elzárás nem elég hatályos, sőt legtöbb állam­ban, az összezárás rendszere folytán, ma is valóságos bűnös iskola. De rögtön felmerül az a másik kérdés is, vájjon lehet-e és okos dolog-e a csavargókat és koldusokat egy sajátos intézetbe egyesíteni, nem kell-e azok között is különböző osz­tályokat megkülönböztetni és az egyes osztályok részére külön­böző intézeteket létesiteni ? S ezzel kapcsolatban a további kér-

Next

/
Thumbnails
Contents