Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 4. szám - A kérdés-feltétel megtagadása esküdtbírósági eljárásban

2Ó4 VARGHA FERENCZ fel azt is, ha a kérdés-feltételt törvényes ok nélkül megtagadta a biróság, ezzel az esküdtbirósági eljárásban amaz általános szabálynak akart sanctiot adni, mely szerint a felek bármily anyagjogi kérdési bírói döntés alá bocsáthatnak. Hogy ehhez a feleknek föltétlen joguk van, az világosan kitűnik a 3^3. §.4. bekezdéséből, mely szerint a vádlott s védője nemcsak hogy kifogásolhatják a kérdéseket, hanem ujabb kérdéseket is javaslatba hozhatnak. Lássuk már most, hogy e joggal szemben, mily értelme van a 361. §-nak, mely a kérdés-feltétel szabadságát korlátolja: s igy a feleknek szakbiróság előtti azt a jogát, mely szerint minden anyagjogi kérdést birói döntés alá bocsáthatnak, megnyirbál)a. A 361. §. szerint: «Külön kérdésnek feltevése vagy a beszámítást kizáró körülményre irányuló kérdésnek a főkérdésbe való befoglalása iránt előterjesztett inditvánv csak a törvényből menteti ok alapján utasítható el.» Sem a B. P. indokolása, sem a német Bp. anyaggyüjteményében, a hol ez a kérdés hasonlóképen van szabályozva /német Bp. 296. §.), e korlátoló rendelkezés jogi természete nincs kellőkép kidomborítva. A törvény rendelkezése nem hagy fenn kétséget az iránt, hogy a kérdés-feltétel perjogi s anyagjogi okokból tagadható meg: de mindkét esetben csak a ^törvényből merített ok» alapján hozható elutasító határozat. Perjogi szempontból elutasítható a kérdés-feltétel, ha a beszámítást kizáró oknak a főkérdésbe foglalása a kérdést «isréh terjedelmessé vagy nehezen érthetővé tenné» §. 2. bek.); ha sulyositó vagy enyhítő körülményre, vagy az iránt akarják a kérdést feltétetni, hogy volt-e már a vádlott büntetve, mert ezek tárgyában nem a jury, hanem a biróság határoz (3^9. §. 2. bek. i: ha a felhatalmazás, kívánat, indítvány, res judicata. kegyelem vagy elévülés dolgában hoznak javaslatba kérdést, mert e jogkérdések a biróság hatáskörébe vannak utalva (352., 3^9. §§. 1. bek.i;