Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 4. szám - A törvényhozás müvészetéről

2$6 Dí BAUMGARTEN IZIDOR doskodjanak, sajátszerű módon találkoztak a legszélsőbb democratia és a felvilágosodott absolutismus. A franczia forradalomnak észjogi alapon felépült törvényhozása, mely a birót a törvény gépies eszközévé akarta lealacsonyítani,1 II. József 1787. évi törvénykönyve, melyben a felvilágosodott uralkodó a népet a hivatalnokok önkénye ellen akarta megvédeni és az egynehány évvel később életbeléptetett porosz Landrecht, melyen meglátszott, hogy I. Frigyes nem tudott szabadulni a híressé vált molnár perben szerzett keserű tapasztalatok emlékétől (e perben saját szavai szerint az igazságszolgáltatás kegyetlenül vissza élt nevével — emel gemissbraucht): mindezeken a törvényhozási alkotásokon végig vonul a törvény technikai tökéletességébe vetett hit és a bíró hatalmának korlátozására, sőt az ügyvédi segély igénybevételének kizárására irányuló törekvés.2 Ily irányzat mellett a corpus juris teste messze túlhaladta a rendes mértéket — a porosz Landrecht 19,000 szakaszban vállalkozott az összes képzelhető életviszonyok rendezésére — és ugyanakkor, midőn a birót szabad mozgásában akadályozta, hátrányára volt a jogszolgáltatásnak is. A ki pl. összehasonlítja a porosz Landrecht-nek II. rész I. czim IV. rész 173 — 204. §-aiban foglalt részletes intézkedéseit a házasfelek személyes jogairól és kötelességeiről3 a német polgári törvénykönyv rövid kijelentésével, mely a feleket a házassági életközösségre kötelezi és ennek határa gyanánt csak az egyik vagv másik fél visszaéléseit jelöli meg:4 nem lehet kétségben az iránt, hogy 1 Montesquieu felfogása: «Des trois puissances, dont nous avons parié, celle de juger est en quelque facon ntille* Esprit des lois ; livre XI. chap. 6. 2 Nagy Frigyesnek 1749-ben először nyomtatásban megjelent értekezése «sur les raísons d'établir 011 d'abroger les lois» 50. I. «Des lois claires qui ne donnent pas lieu á des interprétations y sont un premier réméde» (contre l'erreur des juges). Az 1780. évben kiadott cabinetparancsban kijelenti, hogy mit vár a porosz Landrecht-től: nWenn Ich Meinen Endzweck erreiche, so werden freilich viele Rechtsgelehrte bei der Simplillcation dieser Sache ihr geheimnisvolles Ansehen verlieren um inren ganzen Subtilitáts-Kram gebracht, und das gan^e Corps der bisherigen Advocaten unnüt^ werden*. 3 A T7j —185. §-ok a házasfelek közös jogairól és kötelességeiről, a 184—191. §-ok a férjnek és a 192—204. g-ok a nőnek külön jogairól és kötelességeiről intézkednek. f és 1554. §§. Ezeknek megfelelnek a magyar általános polgári törvénv-