Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 4. szám - A törvényhozás müvészetéről

2^2 DE BAUMGARTEN IZIDOR datlanság terheli, a vádnak valótlannak kell bizonyulnia, és pedig az ujabb per során, mert a törvény nem azt mondja, «ha vádja valótlannak bizonyul/*, hanem «ha vádja valótlannak bizonyu/». Éppen azért, mert minden vádlottat csak akkor szabad elitélni, ha a vád valónak bizonyul, a rágalmazással vádlott elitélésének első feltétele, hogy az ő vádja valótlannak bizonyuljon. E% utóbbi kellek hiányában vádlottat fel kell menteni, és pedig a Bp. 326. §-ának 2. pontja alapján («felmentő itélet hozandó, ha a vád alapjául vett bűncselekmény . . . nincs bizonyitva»). Ha a culposus vád rendszerellenes beiktatása a rágalmazási esetek közé zavarba nem hozza a bíróságokat: belátták volna, hogy a tényálladék egyik kellékének — a vád valótlanságának — hiányában nem szabad — az elitélés czéljából — a tényálladék többi alkatelemeit lényegileg különböző más vétségre átváltoztatni; belátták volna, hogy mihelyest a törvény megkülönböztet rágalmazó állítás terjesztése és hatóság előtti vád között, nem szabad a bírónak e két fogalmat kölcsönösen felcserélni; belátták volna, hogy — a törvényben megjelölt kivételektől eltekintve — még való híreket sem szabad terjeszteni, ha azok alkalmasak a közmegvetés felkeltésére vagy a büntető eljárás megindítására a sértett ellen, holott másrészről büntetendő cselekmények feljelentése a hatóságnál polgári jog,* sőt bizonyos esetekben kötelesség is, és hogy a törvény csak a szándékos vagy vétkes hamis vádat büntetvén, már ebből az okból sem szabad a bírónak önkényesen az egyik minősítésből a másikra áttérnie, mihelyest meggyőződött, hogy a hatóság előtti vádaskodás büntetendőségének első föltétele: a vád valótlansága hiányzik. De nemcsak a bíróságokat, hanem az igazságügyi kormányt is megtévesztelte a kétféle rágalmazás eltérő jellege iránt a büntetőtörvénykönyv kormányjavaslata 217. §-ának kiragadása szerves összefüggéséből és átültetése a XVII. fejezetbe. Ámbár a * BP- 89. §. «Minden bűncselekményt, a mely nem magáninditványra üldözendő, mindenki akár Írásban, akár szóval feljelentheti).