Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 3. szám - Jogi dolgozatok, 1875-1905 [könyvismertetés]

SZEMLE. tanulmányt elolvasta, bizonyára csatlakozik ama kívánságomhoz, vajha szerző — akár a bírói döntések kapcsán, akár azoktól függetlenül — ismertetné álláspontját és érveit magánjogi intézményeinkkel szemben, ezek hézagaira való utalással. Három jogi véleményében (u. m. a részvényfelpénzek adómentességéről, a tőzsdetagok csődjéről és a gabonaelőviteli ügyletekről) Králik, mint a logikus érvelésű ügyvéd és a józan, higadt felfogású férfiú jelentkezik. A részvényfelpénzek adómentességét a közigazgatási bíróság szerző érveinek meglatolása után ki is mondotta és e téren határozatával Ausztriát és Németországot megelőzte. A gabonaelővételi ügylet jótékony hatásáról szerző akkor irt, mikor az agráriusok túllőve a czélon, ez ügyletre kimondották a ceterum vero censeo-t néhány uzsoraizü jogeset alapján. Szerző igaz ügyet szolgált akkor, midőn kifejtette, hogy az elővételi ügylet némely módozata fenntartandó, mert az egész intézmény eltörlése épen oly káros lenne a gazdára, mint a kereskedőre. A Görgey Istvánról szóló tanulmány, mely tavaly jelent meg, fejezi be a vaskos kötetet. Világos fő, logikus gondolkozás, kemény, de higgadt, igazságos kritika, a tárgy alapos ismerete: ezek szerző legkiválóbb sajátosságai. Vajha a magyar jognak mennél számosabb oly müvelője akadna a jövőben, a minő szerző volt a múltban. S%. M. SZEMLE. — A polgári törvénykönyv előkésztése. Az igazságügyminiszterium a kir. bíróságok, a kir. közjegyzők és az ügyvédi kamarák figyelmét felhívta arra, hogy szakvéleményeikben ezentúl főleg a Főelőadmányba felvett elvi kérdéseket tartsák szem előtt. Ily módon az e kérdések kapcsán javasolt megoldások lehetőleg már az ország jogászi közvéleményének megnyilvánulásaival együtt lennének döntés alá bocsáthatók. Folyóiratunk eddigelé is a kritikának ezt a módszerét követte és a jövőben is igyekezni fog, hogy magánjogi törvénykönyvünk előkészítéséhez ebben az irányban is hozzájáruljon. — Jogi oktatásunk reformja. Dr. Kiss Mór kolozsvári rektor székfoglalója, mely nyomtatásban nemrég jelent meg, jogi oktatásunk reformjára vonatkozólag, több üdvös eszmét vet fel és helyesen mutat rá jogoktatási rendszerünk hiányaira. Helyesen hangsúlyozza, hogy jogoktatási programmunk 1807 óta csak a kötelező disciplinák számát szaporította, azonban az intenzív művelést nem biztosította. Emeliett az elmélet és gyakorlat közötti összeköttetést, a mely szakképzés eredményességének