Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 3. szám - Tanulmányok a büntetőjogi gyakorlat köréből; VII. fejezet; A beszámitást kizáró vagy enyhitő okok. 19. r.

2 10 BIROi GYAKORLAT. BÍRÓI GYAKORLAT. Tanulmányok a büntetőjogi gyakorlat köréből. VII. FEJEZET. beszámítást kijáró vagy enyhítő okok. (76-94. §.) A beszámítást kijáró okok (76—84. és 88. §-ok). (Folytatás *). I. A beszámítás fogalma. Beszámítani — Carrarának képletei, de találó meghatározása szerint •— annyit tesz, mint «valamit valakinek számlájára írni». akár javára, akár terhére. Szorosabb értelemben a büntetőjogban csak az utóbbi irányban beszélünk beszámitásról, a mely értelemben azután «másnak valamit beszámítani* annyit tesz, mint «va!amit másnak terhére irni». «másnak számláját valamivel megterhelni». A «beszámithatósá»» és a «beszámítás» között az a különbség, hogy az előbbi lehetségesnek képzelt, de még meg nem történt cselekményre, tehát lehető eshetőségre, az utóbbi megtörtént összerü, concret cselekményre vonatkozik. A beszámithatóság azt jelenti: «irható lesz-e a tettesnek számlájára — szorosabb értelemben terhére— a cselekmény, ha azt elköveti>» A beszámítás azt jelenti: «irható-e a tettes számlájára —• illetve terhére — a cselekmény, a melyet elkövetett». Az előbbi tehát abstract elvont lehetőség, az utóbbi concret valóság. Mindkettő cselekményt tételez fel, de az előbbi mint lehetőséget, az utóbbi mint valóságot. Tovább haladva a beszámítás fogalmának kifejtésében, annak háromféle értelmét különböztethetjük meg, u. m.: aj fizikai, b) erkölcsi vagy psychologiai, c) büntetőjogi beszámítást. Az első annak megállapítása, hogy valaki a cselekménynek materiális fizikai oka, vagy tettese. •— Péternek, a ki Pált megölte, az ölés fizikailag beszámítandó akkor is, ha elmezavarban vagy öntudatlan állapotban követte el, mert tényleg Pált ő ölte meg. A fizikai beszámítás hiánya miatt történik a vádlottnak felmentése a BP. 526. §. 2. pontjának azon része alapján, mely szerint felmentő itélet hozandó, ha nincs bizonyítva, hogy a vád alapjául vett bűncselekményt a vádlott követte el. A második — az erkölcsi vagy lélektani beszámitás — annak megállapítása, hogy a tettes «akarva» tette azt, a mit tett, hogy tehát a cselekménynek materiális oka egyszersmind annak erkölcsi, psychologiai oka is. Péternek, a ki Pált jogos védelemben vagy végszükségben megölte, az ölés nemcsak fizikailag beszámítandó, mert ő tette, hanem beszámítandó erkölcsileg, lélektanilag is, mert akarva tette.** * Előző közleményeket I. Jogállam II. és III. évfolyamában és IV. évf. to, 1. ** Az erkölcsi beszámitás alapja az, hogy a tettes «akarva» tette azt, a mit tett,