Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 3. szám - Az alkotmány- és jogtörténet tanítása Magyarországon

TIMON ÁKOS már az ősi államszervezet korában fennállott és hogy ez az büntetőjog a későbbi fejlődést szem előtt tartva a nyugati népek büntetőjogához hasonló alapelveken nyugodhatott, habár azoktól több tekintetben eltérő és sajátos fejlődést is mutat, a mint azt könyvem forrásszerüleg igazolt fejtegetései eléggé bizonyítják. Azt pedig már a jogtörténetiráshoz értőknek nem kell bővebben magyaráznom, hogy a jogtörténetiró igen gyakran a később adatokból és fejleményekből kénytelen a megelőző, az ősibb jogállapotot «következtetés utján» megállapítani. Ezen csak az akadhat fenn, a ki a régibb jogintézmények reconstructiójával a forrásadatok alapján sohasem foglalkozott. Ugyanitt kivánok megfelelni B. ur ama észrevételeire, a melyeket könyvem büntetőjogi fejtegetéseire egész általánosságban tett. B. ur ugyanis ezeket mondja: ((Ezenfelül sikertelen vállalkozásnak tartom, hogy az iooo-töl 1116. (tudniillik Kálmán királyunk haláláig) hozott törvényekből irja meg valaki a magyar büntetőjog történetét. Nem sikerülhet ez egyrészt azért, mert az oklevelekből (!) tudjuk, hogy ebben az időben a törvények igen gyakran nem hajtattak végre s igy T. ur * módszeres alapján csak a decretumokban foglalt anyagot, nem pedig a hatályban volt (!) büntetőjogot ismerjük meg; másrészt, mert 1116-tól büntetőtörvényünk meghozásáig 1876-ig még 762 esztendő telt el és ez idő alatt fejlődött büntetőjogunk a három törvényhozó király decretumaiból semmikép sem ismerhető fel.» Ez állításokra a következőket válaszolom. Először is nem áll a%, hogy én a magyar büntetőjog történetét csak az 1 116-ig holott törvényekből írtam meg, mert a könyvem jegyzeteiben foglalt nagy számú idézetekből mindenki az első pillanatra meggyőződhetik, hogy az első századbeli királyok decretumain kivül nem csak a későbbi, nevezetesen a XIII. századbeli királyi decretumok büntetőjogi tételei, hanem a többi rendelkezésre álló okmánytári anyag, úgymint; a városi kiváltságlevelek, a IV. Béla korabeli selmeczbányai jogkönyv, a váradi regestrum, az 1251. évi zsidóprivilegium, az 1279. évi kunprivilegium, az 1273. évi nagyjelentőségű szlavóniai statútum stb., valamint egyes büntetőjogi tételt tartalmazó okmányok; szóval mindaz az anyag, a