Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 1. szám - A törvényhozás művészetéről. 1. [r.]

4 DE BAUMGARTEN IZIDOR Más a tudomány feladata, mely a megfigyelés és következtetés utján halad, és más a törvényhozásé, mely a reális életviszonyokat szabályozza. A tudós problémája: a megismerés; a törvényhozóé: a hatás. Az eszmék jól megférnek, hacsak belső ellentétük nem hozza őket egymással összeütközésbe. Abstractio nem képzelhető isolatio nélkül. De a rideg valóság, hol minden rendszabálynak megvan a maga mellékhatása, hol minden alaphang hullámosan megrezgeti a felső és alsó légáramlatokat, a különböző, soha teljesen át nem tekinthető erők, rugók és érdekek beavatkozása váratlan meglepetéseket okoz a logikai következetesség csalhatatlanságába vetett bizalomnak. A gyakorlati életben, hol «látatlan hajlik szálba szál és száz kapcsot egy ütés talál» az eredmény nem ritkán meghazudtolja a kifogástalan számvetést, nem azért, mert hibás a teória, hanem azért, mert a tudós nem vette fel calculusába a gyakorlati feladatok megoldásánál közreműködő minden tényező hatását. Az iránytű csak a czélpontot jelzi, de a hullámok erejének megtörésére és a szél ellenkezésének leküzdésére teljesen alkalmatlan. Hány ügyesen kigondolt, mondhatom eszményi módon megfogalmazott eszme szenvedett hajótörést, mert megvalósításánál figyelmen kivül hagyták a reális viszonyoknak minden eszmét kiforgató erejét és a hatalmi tényezők természetszerű érvényesülését. A modern alkotmányok megalkotóinak nem tünt-e fel a népképviseleti rendszer a jog és szabadság védbástyájának, minden önkény legbiztosabb gátjának szinében?! Atomistikai felfogásuknak nem jelentkezett-e a nép egyesek összegének, kik a müveitek vezetése után fognak indulni ? Nem hagyták-e számításon kivül a társadalmi alakulatok szervezkedő erejét ? Nem kellett-e nekik, illetőleg unokáiknak, arra a keserű csalódásra ébredniök, hogy az egyház, a latifundiumok, a nagy tőke rendezik a választásokat, osztják szét a mandátumokat és képviseltetik érdekeiket a parlamentben? A «nép», a «müveitek»