Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 3. szám - Az 1867:XII. t.-cz. közjogi tartalma

AZ 1867 : XII. T.-CZ. KÖZJOGI TARTALMA. ,6, ték tehát azokat a szerveket is, a meiyek e harczok folytán létrejöttek. E szervek már a Habsburgok előtt a hadügyet és külügyet illetőleg a szerint módosultak, a mint a királyság, az oligarchia, vagy a köznemesség voltak hatalmasabbak, de mindig a teljes nemzeti függetlenségbe gyökereztek. Ismeretes, mikép ült bele az oligarchia a királyi tanácsba a hatalmas Mátyás után, s mikép korlátozta a koronának még a külügyekben gyakorolt jogait is. És ismeretes, .mikép hatolt be a köznemesség, heves küzdelmek árán győzve, szintén e legfőbb á ami orgánumba. És ugyancsak ismeretes annak története, mikép hárította vissza a koronára a jogokat és kötelezettségeket fő és köznemesség egyaránt a mohácsi vész előtt, II. Lajos alatt. E hullámzás ellenére a külügy és hadügy szerve meg volt, s a koronával egyesülve a teljes szuverenitás1 alkotta. A nádorról és arról nem is szólva, hogy az országgyűlés mindig követelt magának hadi és külügyi jogokat, s a vér- és pénzadót ez szavazta meg. A Habsburgok ekkép a tartalomban ingadozó, de elvileg teljesen kiképzett orgánumokat vettek át a nemzeti szuverenitás külügyi és hadügyi vonatkozásaiban. A magyar orgánumok azonban csakhamar erős konkurrenst kaptak a bécsi orgánumokban. A császári, udvari és a bécsi haditanács léptek előtérbe. Sőt csakhamar tartalom nélküli formasággá tették a magyar orgánumokat. A mohácsi vész előtt is megtehették a magyar királyok, hogy mellőzték a tanács ajánlatát akár külügyi, akár hadügyi dolgokban. De a magyar király intézkedett, s pedig nem idegen orgánum tanácsára. Az országgyűlés pedig teljes mértékben gyakorolhatta ellenőrző jogát külügyekben és hadügyekben egyaránt. Mind e két irányban megvolt a nemzeti szuverenitás, mert a korona habár saját akarata szerint intézkedett, a nemzettől nyervén jogait, a nemzeti szuverenitást nem sérthette. 12*