Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 2. szám - A kereskedelmi törvény rendbüntetéseinek elévüléséről

BÍRÓI GYAKORLAT. '47 nyek vétségek, illetőleg kihágások, ugy alkalmazandók rájuk a Btk. és a Kbtk. általános szabályai, alkalmazandók az elévülési szabályok is.* De tovább megyünk és azt mondjuk, hogy az ellenkező álláspont elfogadása mellett minden alapot elvesztünk arra nézve, mely szabályok alkalmazandók azokban a kérdésekben, melyek a Btk. általános részében szabályoztatnak. Honnan meritenők a jogszabályokat a szóban forgó szabályok időbeli és területi hatálya tekintetében, ha nem a Btk. i. és 2. §-ából, illetőleg II. fejezetéből, az időszámitást, ha nem a 3. §-ából; vagy a kísérlet büntetlenségét nem a Btk. 65. §. 2. bekezdésebeli szabálylyal indokoljuk-e, s a beszámítást kizáró okok a halmazat stb. kérdéseiben nem-e a Btk. általános rendelkezéseit kell-e alkalmaznunk? Mindezekre a kérdésekre az emiitett czikk nem nyilatkozik, s az általános szabályok közül csak az elévülés szabályát ragadja ki, azt igyekezvén bizonyítani, hogy e kérdésben a Btk. szabályainak alkalmazása inconvenientiákra vezet. Az eddigiekben azt igyekeztünk igazolni, hogy a rendszerbeli összefüggés e szabály alkalmazása melleit szól, az alábbiakban pedig annak kimutatását kíséreljük meg, hogy a czélszerüségi szempontok is a Btk.. illetőleg a Kbtk. alkalmazása mellett szólanak. Előbb lássunk néhány példát arra, hová vezet az ellenkező álláspont consequens alkalmazása. Tegyük fel, hogy a részvénytársaság igazgatója milliókat sikkasztott (Btk. 355., 356.), szándékosan megkárosította a társaságot (Btk. 361., 362.), elkövette •— mondjuk — a csalárd bukásnak a Btk. 414. §-ában körülirt összes cselekményeit (melyekért a Btk. 417. §-a szerint felelős), cselekménye az elkövetéstől számított öt évvel Btk. 105. §. 4.), s a kiszabott büntetés tíz év elteltével (Btk. 120. §. 4.) elévül: dr. Reichard álláspontja szerint azonban még mindig büntethető lesz, mert — tegyük fel — 20 évvel azelőtt a társaságnak egy saját részvényére kölcsönt adott (K. T. 218. §. 5.), vagy végrehajtható lesz rajta a büntetés, melyet azelőtt 25 évvel szabtak reá ki azért, mert a részvénytársaság évi mérlegét 8 nappal a közgyűlés előtt közzé nem tette (K. T. 221. §. 1.). A Mikszáth «Uj Zrinyiász»-ának hőseit,, kik a részvénytársaság közgyűlésén az opponáló részvényeseket előre megállapított terv szerint lemészárolták (Btk. 278. §.), húsz év elteltével (Btk. 106. §. 1.) elévülés czimén fel kellene mentenünk (B. P. 326. §. 3.), de még mindig elitélhetnők 1000 frtig terjedő pénzbüntetésre azért, mert ama ((közgyűlés jegyzőkönyvét az illetékes törvényszéknél be nem mutatták* (K..T. 221. §. 1.). Ilyen inconvenientiákra vezet a Btk. elévülési szabályainak mellőzése * Tehát nem «joghasonszerüség»-néí fogva, a mint azt a kir. Curia 1904. május 17-iki 607. sz. határozatának megokolása mondja, hanem azért, mert a szóban forgó helyzetek tényleg «vétségek» vagy «kihágások», a mint ez a budapesti kir. tábla legújabb határozatában (1004. nov. 2. ?oi8. sz. a., I. Grill Dtár folyóirat I. évf. II. füz. 104. old.) kifejezésre jut.