Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 2. szám - A cselédszerződés magánjogpolitikai szempontból

A CSELÉDSZERZŐDÉS. Il7 dettnek jelzi (36. §.), — nem alkalmazhatunk; a másik pedig az, hogy a szerződés teljesítésének rendes sanctiója, a kártérítés, ebben az esetben illuzórius. Illuzórius különben az rendszerint már a cseléd vagyontalansága miatt is, illuzórius a munkabér visszatartásának joga (cselédtörv. 40, §.) daczára, mert az a csekély összeg csak igen kis károkat fedez, és mert nincs az a cseléd, a ki megnyugodnék abban, hogy ingyen dolgozzék. Itt tehát a szerződés teljesitését speciális garantiákhoz kell kötni, melyek a sajátságos helyzetnek megfelelnek. Még a magánjog körén belül maradunk, a mikor azt proponáljuk, hogy a cseléd a munka teljesitésére pénzbírság fokozatos alkalmazása mellett legyen szorítható ív. ö. végrehajtási törv. 222. §.) s hogy e birság mindenekelőtt a cselédnek a gazda ellen fennálló bérköveteléséből fedezendő oly módon, hogy azt esedékességekor a gazda közvetlenül a hatósághoz köteles lefizetni, vulgo: a birság a bér letiltása utján hajtandó be.* Természetes, hogy mindennek nem a hosszadalmas polgári peres és végrehajtási eljárás, hanem a külön szabályozandó rövidebb eljárás (1, alább) utján kell végbemennie. Ez azonban nem elég. Minden utólag hatályos sanctio abban az eredendő hibában szenved, hogy a helyzetet elmérgesiti, s a kikényszeritett munkában nincs köszönet. Motivumokat kell teremteni, melyek a cselédet munkája kellő teljesitésére késztetik, a hanyagságtól, kötelességszegéstől visszatartják. E preeventiv rendszabályok jogi részét — a társadalmiakról, jelesül a szabad verseny kellő érvényesülésének biztosításáról, már fent szóltam — mindenekelőtt a cselédkönyv ügyének helyes szabályozásában látom. A cselédkönyvnek a cseléd magaviseletét részletes és hü képben kell feltüntetnie. A részletesség követelménye a rovatoknak a főbb szolgálati ágakhoz való alkalmazásában és kellő bőségében nyer kielégítést; az adatok hűségét biztosítani felette nehéz. Az erre vonat* Egyesek a mi cselédtörvényünk 46. §-át is igy értelmezik (pl. Orincsay László: A cseléd és gazda közötti jogviszony szabályozásáról szóló 1876. évi t.-cz. stb. Bpest, 190J., 104. 1.); nézetem szerint de lege lata egészen alaptalanul. logáilam IV. évf. 2. t". 9