Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 2. szám - A jogkérdés felülvizsgálata a polgári és a bűnvádi perben. Felülvizsgálat és semmiségi panasz. 2. [r.]

A JOGKÉRDÉS FELÜLVIZSGÁLATA. 99 képviselőház igazságügyi bizottsága által elfogadott javaslata teszi. Tudom, hogy nem hiányoznak e tekintetben sem a nehézségek. Az esküdtbirósági eljárástól itt teljesen eltekintek. A ténybeli felülvizsgálat — még ha az csakis megsemmisítésre, illetőleg feloldásra vezethet is — különösen az esküdtbíróság Ítéletével szemben, egyéb okokon kívül főkép az ítéleti indokolás hiánya következtében nem könnyű. Dr. Fayer Lászlónak fentidézett czikkében kifejezett az a véleménye, hogy a Curia az esküdtek téves ténymegállapítását a főtárgyalási jegyzőkönyv tartalmával ellenőrizheti, mert elesvén az elsőfokú itélet indokolása, ezt pótolja a jegyzőkönyv, — mint törvénymagyarázat talán messze megy és szintén csak azt bizonyítja, hogy az esküdtbíróság ítélete elleni felebbvitel külön szempontok alá esik. Más ügyekben la bűnvádi perrendtartás 426. §-ának 2— 6. pontja) azonban nincs elvi akadálya annak, hogy a polgári perrendtartásnak felülvizsgálati rendszerét lényegében, a büntető ügyek természetének megfelelő módosításokkal a bűnvádi perrendtartás is elfogadja. Ha a polgári perrendtartás javaslata az igazságügyi bizottság által elfogadott alakban törvényerőre emelkedik, — a minek mielőbbi bekövetkezte minden magyar jogász leghőbb óhaja, — akkor a Curia polgári és büntető gyakorlata közt kiáltó ellentét lesz, a mely alig lesz megokolható. A mennyiben a Curia polgári ügyekben képes lesz bizonyos korlátok közt felülvizsgálni a ténykérdést, annyiban képesnek kell lennie erre bűnvádi ügyekben is. És ha lesz a Curiának ideje arra, hogy polgári perekben felülvizsgálja a ténykérdést, idejének kell lennie erre azokban az ügyekben is, a melyeknek eldöntésétől az egyén becsülete, szabadsága, élete függ.