Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 2. szám - A törvényhozás művészetéről. 2. [r.]

94 BAUMGARTEN [. A TÖRVÉNYHOZÁS MŰVÉSZETÉRŐL. zésének oltalma körül elkövetett. A B. P. 387. §-ának har­madik bekezdése szerint tilos ugyan a vádlott büntetésének súlyosbítása, hacsak a vádló a vádlott terhére felebbezéssel nem él, de e szabálytalanságot a törvény nem tiltja semmiség terhe alatt. Ha tehát a kir. Ítélőtábla vagy a másodfokban el­járt kir. tszék a B. P. 387. §-ában foglalt szabály megszegésé­vel sulyosbitja vádlott büntetését: a kir. Curia stricto jure nem orvosolhatná a nyilvánvaló sérelmet. Itt is üdvösnek bizo­nyult azonban a «douce violence». A kir. Curia ilyenkor a B. P. 384. §. 4. p. alapján* semmisiti meg a másodfokú Íté­letet, ámbár nyilvánvaló, hogy nem ^hatáskörét lépte tul» a másodfokú bíróság — mert a büntetések súlyosbítása hatás­köréhez tartozik — hanem szabálytalanságot követett el, mely­nek megszegését — nyilván gondatlansága folytán — nem semmiség terhe alatt tiltotta a törvényhozó. Nem állapodott-e meg végül a gyakorlat abban is, hogy ^hivatalból üldözendő vétség* alatt a B. P. 539. §-ának első bekezdése értelmében tmagáninditványra üldözendő vétség* is értendő ? E gyakorlat nem foglalja-e magában azt a kijelen­tést, hogy a törvényhozó nem különböztetett meg szabatosan «közvádra» és «hivatalból» üldözendő cselekmények között? Mind a három találomra felhozott példában nem felelt-e meg a bírói döntés a törvény általános elveinek és e czélból nem tért-e el a törvényhozó különleges intézkedéseitől r Igaz ugyan, hogy a legbölcsebb és leggondosabb törvény­hozó sem láthatja előre az élet ezerféle combinacióinak ki­számithatatlan változatosságait és azért tartozik megnyugodni abban, hogy bizonyos hiányok kiegészítésének és hézagok be­töltésének feladata alól soha sem menthető fel a bíróság. De saját rendelkezéseinek belső összhangjáról maga a törvényhozó tartozik gondoskodni, kit minden emberi munka tökéletlen­ségének tudata egyúttal arra is kötelez, hogy a törvény tudó­* Alaki semmiségi ok, «ha az ilélőbiróság hatáskörét túllépte vagy hatásköréhez tartozó ügyet ahhoz nem tartozónak mondott ki.»

Next

/
Thumbnails
Contents