Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 2. szám - A törvényhozás művészetéről. 2. [r.]

92 Dí BAUMGARTEN IZIDOR A szabatosság, határozottság és világosság a szöveg megállapításánál első, de nem egyetlen erénye a törvényhozónak. Nem elég, hogy mindegyik rendelkezésnél a kifejezés teljesen fedje a gondolatot, hanem szükséges, hogy a különböző rendelkezések támogassák és kiegészítsék, nem pedig messék vagy kizárják egymást.* Semmisem hangolja le inkább a birót, semmi sem képes szemében annyira a törvény tekintélyének aláásására, mint az a meggyőződés, hogy a törvény iránti hűséget az egyik helyen meg kell neki vásárolnia az elpártolással egy más irányban. Minden tudományos értelmezés kiindulási pontja a törvényhozó bölcseségébe és a törvény tökéletességébe vetett hit. Ha a biró azonban azt tapasztalja az eljárást szabályozó törvény alkalmazásánál, hogy a törvényhozó bizonyos intézkedésénél általánosan vallott elvet kellő ok és szükség nélkül megtagad s hogy nem nyújt alkalmat érzékeny jogsérelmek orvoslására, a törvény összhangja iránti hitét lassankint fel fogja váltani a törvényhozó feledékenységével és szórakozottságával való számitás. Ez magában véve baj; még nagyobb baj azonban, hogy az egyszer elvesztett tisztelet és bizalom a törvény iránt soha sem kerül vissza teljes épségében. A ki szükségből vétkezett a törvény tekintélye ellen, megteszi azt máskor, mikor a törvényhozó nem önmagával, hanem csak a biró subjectiv jogérzetével jön összeütközésbe. A biró már nem is törekszik ellentétes rendelkezések összeegyeztetésére, hanem saját belátása szerint alkalmazza azt, mely * Annak igazolásául, hogy a törvények előkészítésére és végrehajtására hivatott hatóságok némelykor mily kevéssé tartják szem előtt a technikai szabatosságot, hivatkozom a kereskedelmi ügyekben követendő peres és perenkivüli eljárás szabálvozása tárgyában 18Ö1. évi november hó i-én J269/I. M. E. sz. a. kelt — jelenleg is hatályban levő — igazságügyministeri rendeletre. Ennek 7. §-a szerint a kereskedelmi törvény 2^8. §. 5. pontjában meghatározott ügyletekből (utasok vagy javak tengeren leendő fuvarozásának elvállalása és hajókölcsönök kötése) származó keresetekben, iki^áróLif a fiumei kir. törvényszék jár el». Az 53. §. második bekezdése viszont igy szól: «Azon területeken, melyekre az 1881 : LIX. t.-cz. nem bir hatálylyal (Fiume város és kerülete) a kereskedelmi eljárásra utasított ügyekben, a fennálló birói hatáskör és illetőség fenntartása mellett, ezentúl is azon rendeletek és szabályok lesznek alkalmazandók, melyek e\en ügyekre né^ve az illető területeken jelenleg hatályban vannak*. Minthogy pedig az utóbb hivatkozott szabályok eltérnek a 7. g-ban foglalt hatásköri szabályozástól, a biró nem tehet eleget az egymással ellenkező kétféle utasításnak.