Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 2. szám - A törvényhozás művészetéről. 2. [r.]

A TÖRVÉNYHOZÁS MŰVÉSZETÉRŐL. 87 különösen olyanoknak, kik nemcsak a művészettől, hanem az élettől is egy mesterségesen előidézett illusio lelki gyönyörűségeit várják, bizonyos magasabb rendű elégtételt szolgáltathat a megtorló igazságszolgáltatás nagylelkű lemondása, és a törvénykezési dráma bonyodalmainak megoldása oly módon, hogy a jogi és erkölcsi érzék kielégítést találjon a bűn megtorlása nélkül. Ertem azt is, hogy mélyebbre ható reformok kezdeményezésére vagy végrehajtására nem eléggé elszánt kormány, mely a korszerű haladást össze szereti egyeztetni a kincstár kíméletével, természetszerű hajlamot érez egy ujitás felé, mely megfordítva a rendes viszonyt, nem költségesebbé, hanem olcsóbbá teszi az igazságszolgáltatást. A biróság feljogosítása a büntetés feltételes elengedésére már ez oknál fogva is több külföldi államban habozás és aggály nélkül érvényesülhetett. Meg vagyok győződve azonban, hogy ott, hol első rohamra tért nem hódított, a népszerű intézmény ezentúl sem számithat életbeléptetésre. Be kell látniok a törvényhozási tényezőknek, hogy a végrehajtó hatalom lemondása a biróságok javára az állami élet egyik ágának sem válhatik előnyére, s azonkívül igen alkalmas arra, hogy a biróság elfogulatlanságába vetett hitet — a közbéke e leghatalmasabb oszlopát — alaposan megingassa. Különösen mozgalmas időkben, a nép lelkét mélyen felkorbácsoló és erőszakos cselekményeket ösztönszerűleg kiváltó viharok pusztításai közben, a társadalmi rend fenntartása vagy helyreállítása majdnem kizárólag a törvény gyors és erélyes végrehajtásától függ. Ki kezeskedhetik arról, hogy válságos napokban ne akadjon biróság — erre egy is elegendő —, mely a büntetés feltételes elengedésével erkölcsi bátorításban ne részesítsen egy felforgató irányzatot, melynek megfékezésére a föltétlenül bekövetkező törvényes megtorlás kétségtelen tudata épen csakis elegendő? Nem szolgáltatjuk-e ki továbbá a bíróságokat az öntudatlan részrehajlás veszélyeinek; nem járulunk-e ahhoz, hogy az igazságszolgáltatásban is az érzelmek syrén-