Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 2. szám - A felségjog a hadügyekben

68 ROHŐNYI GYULA volna, hogy idézzem, kár, hogy idézetem hézagos voltát ki nem segítette akként, hogy rám olvasta volna Deák beszédének elhallgatott szavait. Annyi bizonyos, hogy Deák ama kitétele, hogy «a magyar sereg része a fegyveres erő összeségének», világosan azt bizonyítja, hogy itt Deák nem a «közös hadsereggel", hanem az ege's% fegyveres erővel állítja szembe a * magyar hadsereget». De ebből azután megdönthetetlenül az következik, hogy az 1867: XII. t.-cz. 11. §-a nemcsak a «közös hadseregre", de az egész fegyveres erőre vonatkozik. Andrássy is 1871 jan. 17-iki beszédében a magyar hadsereg alatt a honvédséget is érti. 1867-ben nem volt honvédség, de ha 1867-ben a «magyar hadsereg* alatt nemcsak a közös hadsereg magyar ezredei értendők, hanem a mindenkori, esetleg újra szervezendő magyar haderő egészében: akkor az «összes hadsereg" kifejezés mást, mint az egész fegyveres erőt nem jelentheti. Angyal egyik további argumentuma, hogy a 11. §-ban a vezénylet egységessége alatt a nyelv meghatározásának joga is bennfoglaltatik és ez úgymond «a dolog természetéből következik*), mert «vezényelni beszéd nélkül nem lehetséges még csatában sem». Engedelmet kérek, a nyelv nem eleme, alkotó része az egységes vezényletnek. A dolog természetéből semmi sem következik. Mert bár vezényelni beszéd nélkül nem lehet; de a két nyelvű vezénylet is lehet egységes — bár nem «egynyelvű». Nem állította senki, hogy nyelv nélkül vezényelni lehetne, csak azt állítottuk, hogy az «egységes vezénylet" jelenti az ugyanazon módszer, szabályzat, vezényszavak szerinti vezénylést; de nem szükséges, hogy a vezénylet «egy nyelven» történjék. Azt állítja Angyal, hogy ha a nyelv meghatározását a törvényhozás magának tartotta fenn, akkor azt az 1867: XII. t.-cz. 12. §-ában törvénybe igtatta volna, a nemzet egyéb jogai közé (a milyen az ujonczmegajánlás, a véderő szervezet megállapi-